Wagner germán és skandináv mítoszok nyomán, több mint negyedszázadon át dolgozott grandiózus, filozófiai gondolatokban is gazdag, A Nibelung gyűrűje című, négy operából álló ciklusán. Az 1848-as forradalmak idején aktívan politizáló zeneszerző az események hatására alakította ki koncepcióját Siegfriedről, a jövő hőséről, aki elpusztítja az arany és az erőszak társadalmát, és megjósolja az azt felváltót, amit a szeretet ural majd. A forradalmak bukása sötétebb hangvételt adott a tervezett műnek, aminek címe Siegfried halála lett volna. Wagnerben a librettó megírása során tudatosult az is, hogy koncepciója megvalósításához szüksége lesz az ifjú Siegfried történetének elmesélésére, valamint hogy bemutassa a régi világ bűneiért felelős isten, Wotan bukását is.

A tetralógia kiindulási pontját a most bemutatásra váró Az istenek alkonya hordozza.

A hős Siegfried és a szereleméért isteni mivoltát feladó walkür, Brünnhilde szerelmi zálogává vált az a nagy hatalmú gyűrű, amit Alberich, a niebelung a rajnai sellőktől lopott aranyból kovácsolt, ám maga is elvesztett. A megátkozott ékszert most Alberich fia, a gyűlölködő Hagen igyekszik minden eszközzel visszaszerezni, amiben kíméletlenül kihasználja jószándékú féltestvéreit, Gunthert és Gutrunét is. A zenei és filozófiai motívumokban gazdag alkotást a Ring-tetralógia részeként, a darab bemutatása céljából megépített bayreuthi Festspielhausban mutatták be először 1876-ban. A magyarországi premierre a Magyar Királyi Operaházban került sor 1892-ben, ahol 1945-ig többek közt Alszeghy Kálmán és Márkus László rendezésében is színpadra állították. Később a tetralógia felújításainak részeként 1969-ben Békés András, majd 1998-ban Nagy Viktor vitte színre, utoljára 2007-ben szerepelt a dalszínház repertoárján, és összesen 162 alkalommal tűzték műsorra.

A május 15-i premiert A Rajna kincse 2015-ös, A walkür 2016-os és a Siegfried 2017-es bemutatójához hasonlóan M. Tóth Géza rendezi.

A fogyasztói társadalommal kritikus, vetített animációkkal kísért színrevitel díszleteit most is Zöldy Z Gergely, extravagáns jelmezeit Bárdosi Ibolya készítette, a vetített látvány a KEDD Vizuális Műhely, míg a koreográfia Venekei Marianna munkája. Az előadás szerepeit Kovácsházi István (Siegfried), Rálik Szilvia (Brünnhilde), Szemerédy Károly (Gunther), Horti Lilla (Gutrune), Gábor Géza (Hagen), Kelemen Zoltán (Alberich), Szántó Andrea (Waltraute), Wiedemann Bernadett, Ulbrich Andrea, Ádám Zsuzsanna (Nornák), Váradi Zita (Woglinde), Tuznik Natália (Wellgunde) és Mester Viktória (Flosshilde) énekli, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Kocsár Balázs főzeneigazgató dirigálja.

A 2022. május 15-i bemutatót követően az évadban május 19-én, 22-én, 25-én és 29-én, valamint június 1-jén látható Az istenek alkonya az Operaházban, majd november végén, immár a teljes Ring-ciklus részeként tér vissza az Andrássy úti Ybl-palota repertoárjára.