Virtuális térben rendezték meg a NemEgyedül Zsidónegyeden innen és túl című sétáját, amelyen Erzsébetváros központi utcáit bejárva megismertük a ma ismert zsidónegyed kialakulásának történetét, és azt a folyamatot, amelynek során a pesti zsidóság az Orczy-házat kinőve eljutott a Dohány, a Rumbach utcai és a Kazinczy utcai zsinagógákig. 

A NemEgyedül sétáját a virtuális térben rendezték meg, ami meglehetősen szürreális élményt jelentett: a kanapé kényelméből kissé nehéz volt átérezni a zsidó belváros atmoszféráját. „Sétánk” valójában dokumentumfilmhez hasonlított, amely alaposan bemutatja a legfontosabb zsidó épületeket és köztéri alkotásokat a Madách tértől a Kazinczy utcáig. Megfelelően informált ahhoz, hogy amikor majd valóban errefelé sétálunk, felismerjünk mindent, ami témába vág.

A sétát Lemberger-Lakos Borcsa idegenvezető tartja, aki a Madách térről jelentkezik be.

Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

Az 1700-as évek második feléig repülünk vissza az időben, amikor Pest elkezd növekedni. A zsidók ekkor a Zichy család óbudai birtokán élnek, ám az 1781-es év változást hoz. Ekkor ugyanis II. József kiadja a türelmi rendeletet, amely szabadabb vallásgyakorlást biztosít a korábbinál. Így az óbudai zsidók áttelepedhetnek Pestre.

Ez idő tájt kezdik birtokba venni Orczy József báró 1756-ban épült barokk épületét, az úgynevezett Orczy-házat, ami a mai Madách tér oldalában állt. Az épület közel volt a városfal mellett húzódó piachoz, így hamar a zsidónegyed élénk központjává vált. 

1829-ben egy emelettel bővítették, így már 142 lakásnak adott helyet. De nemcsak lakások voltak a komplexumban, hanem két rituális fürdő, két zsinagóga, kóser mészárszék, kiterjedt pincerendszer, vendéglők és egy iskola is.

Legendássá vált az itt működő Orczy kávéház, amely Budapest leghosszabb életű kávézója volt: 1795-től 1936-ig fogadta vendégeit.

Az Orczy-házat 1936-ban bontották le, helyére épült fel 1939-re Wälder Gyula modern, klinkertéglás, árkádos art deco bérháza.

Az Orczy-ház bontása (Kinszki Imre fotója)
Forrás: bpep.fszek.hu

A kiskörúton „haladunk tovább”, ahol több tűzfalat látunk. A zsidónegyed mára a street art epicentrumává vált: ha az Astoria felé haladunk, feltűnik a Színes Város Csoport A városnak te vagy a kovásza című munkája, amely a tavaszi karantén alatt készült el. (Budapesten egyébként ez volt az első megfestett tűzfal, először Victor Vasarely műve került rá, amelyet azóta néhányszor már újrafestettek). A Dob utcába bekukkantva a San Miguel spanyol graffitiművész készítette mű fogad, ami Ángel Sanz Briz spanyol embermentő diplomatának állít emléket. A spanyol úr 1944-ben mintegy ötezer magyar zsidót mentett meg azáltal, hogy spanyol útlevelet adott nekik.

E festmény különlegessége, hogy a pesti gettó falának egyik maradványára fújták fel.
Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

De számos más műalkotásra is bukkanhatunk a környéken. Ott van például a Dohány utcai zsinagóga mellett, egy lámpaoszlopon Kolodkó gerillaművész újabb miniszobra: egy szakállas, kalapos, bicikliző alak. Ő Herzl Tivadar, a cionista mozgalom megalapítója és Izrael állam megálmodója, aki a Dohány utcában született 1860-ban. 

Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

Elérünk az 1859-ben átadott Dohány utcai zsinagógához, amelyet azért építettek, mert a vallási közönség kinőtte az Orczy-ház két zsinagógáját. 1847-ben kezdtek el olyan telek után nézni, amelyi közel esik a főútvonalhoz. Az új zsinagóga építésére pályázatot írtak ki. A kor olyan jeles építészei, mint pl. Hild József, klasszicista stílusban nyújtották be pályamunkáikat. Végül Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig öt esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. A Dohány utcai zsinagóga neológ gyülekezete az Orczy-ház udvari zsinagógájának közönségéből lett.

A Dohány utcai zsinagóga 1864–1865 körül
Forrás: bpep.fszek.hu

A Dohány utcai zsinagógánál állt a budapesti gettó kapuja is, amelynek 1945. január 18-i felszabadulásáról emléktábla tudósít. A kapun benézve temetőt látunk. Közel kétezer ember nyugszik itt 22 tömegsírban; olyanok, akik a holokauszt idején vesztették életüket. 

Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

A kert mellett van a Holokauszt emlékpark. Itt látható a Varga Imre által tervezett, vörösgránit talapzaton álló, szomorúfüzet mintázó emlékmű, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti elhunyt hozzátartozója nevét.

Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

Az Orczy-ház emeleti zsinagógájának konzervatív hívői 1872-ben a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába költöztek tovább. Ez az épület a Dohány utcai bazilikális elrendezésével szemben oktogonális alaprajzú, és harmadakkora, mint a nagy zsinagóga. Tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos volt, rehabilitációja 2019-ben kezdődött meg

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső tere 1895 körül
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

„Megállunk” a Kazinczy utca 55-nél, a híres Wichmann söröző épületénél (amelyet most le akarnak bontani). Az egykor Kiskereszt utca 517. számú, földszintes épületet 1834-ben vásárolta meg Schneider József kártyafestő, hogy kisebb átalakítások után itt rendezhesse be pakligyártó műhelyét.

Ebben az épületben, 1836-ban alkotta meg 36 lapos magyar kártyacsomagját. 
Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

A kerület mai napig legkisebb alapterületű ingatlanát 1869-ben Rothauser Mór díszmű-, ruha- és rövidáru-kereskedő vásárolta meg, aki Schusbeck Pál terve alapján emeletet építtetett tulajdonára. 

A Kazinczy utca 55. épülete az 1869-es átalakítás után
Fotó: Pinterest
Ebben az épületben később bordélyház is üzemelt, amelynek gyakori vendége volt Krúdy Gyula, Ady Endre és Jókai Mór is.

1906-tól a Magyar Teozófiai Társaság működött itt. Miután a szervezet berendezkedett a házban, a bejárati szárnyas ajtóra rögtön felhelyezték a társaság kovácsoltvas szimbólumát. A kapudísz farkába harapó, a bölcsességet szimbolizáló kundalini kígyót ábrázol, amelyeknek közepén az életet jelképező ANKH egyiptomi kereszt és a köré font kettős háromszögek feszülnek. A Salamon pecsétjeit körbefogó uroboroszok felett látható szvasztikákat 1948-ig a társaság jelmondata, a „Nincs magasztosabb vallás az igazságnál” vette körül. Az épületet 1986-ban vásárolta meg Wichmann Tamás.

Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert

Végállomásunk a Kazinczy utcai zsinagóga. Az Orczy-házat utolsóként az ortodoxia hagyta el 1913-ban. Az épület ma vallási komplexum: iskolák, éttermek, kóser hentes és cukrászdák is vannak itt.

A nyitóképen az Orczy-ház. Forrás: bpep.fszek.hu