A görögkatolikus halotti megemlékező szertartás, a Panachida két részletének egyikét, a Boldog nyugalmat (Vicsnaja pamjaty) Bubnó Tamás harmonizálásában adják elő, ezt a művet dolgozta fel Hildur Gudnadóttir izlandi zeneszerző a Csernobil című nagy sikerű sorozathoz. A dal fájdalmas párhuzamba állítja az atomkatasztrófa és a jelenleg is zajló háború tragédiáját.
Papp Viktor Ukrán Requiem című, ukrán és latin nyelven írt kompozíciója tiszteletadás a civil áldozatok, az elhunytak rokonai és mindazon ukrán állampolgárok előtt, akik rendkívüli fizikai és szellemi erővel viszik vállukon az országot. Mint írják, a mű tiszteletadás az ukrán kultúra előtt: a háborúban a megtámadott nemzet kultúrája az egyik legelső célpont, amelyet a megszállók megpróbálnak ellehetetleníteni.
A koncert második felében csendül fel Liszt Ferenc egyik ritkán hallható egyházi kórusműve, a Requiem. A katolikus gyászmisét Liszt Ferenc 56–57 évesen, fiának, kisebbik lányának és édesanyjának elvesztése után komponálta. A művet a legmagasabb szintű kamarazenei összhangzások, a tizenkétfokúság irányába való melodikus és akkordikus kitekintés, néhány helyen a kétkórusosság finom beemelése jellemzi, egyszer-egyszer pedig zenei szerepcserére is sor kerül, azaz az orgona lesz a szólista, miközben a kórus kíséri.
A Szent Efrém Férfikar nyolc férfihanggal, különleges, kamarazenei megközelítésben szólaltatja meg az eredetileg négy szólistára és nagykórusra írt kivételes művet. Az előadásban közreműködik Horváth Márton Levente Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és orgonaművész, Tóth Benedek üstdobon, Komlóssy Gábor és Végh Tamás trombitán, Boldizsár Zsolt és Király Boldizsár pedig harsonán.
Nyitókép: Szent Efrém Férfikar. Fotó: Orbán Domonkos
