Egy nemzetközi kutatócsoport a Föld éghajlatában az elmúlt egymillió évben történt változásokat összehasonlította a bolygó Nap körüli keringésével. Ennek a keringésnek három paraméterét – a Föld tengelyének dőlésszögét, a Föld hullámmozgását és magát az enyhén elliptikus pályát – vizsgálva jutottak az említett megállapításra.
„Sikerült igazolnunk a paraméterek alapján, hogy az utóbbi 900 ezer évben miért akkor történt valamennyi jégkorszak és visszamelegedés, amikor történt” – magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Stephen Barker, a Cardiffi Egyetem professzora, a paleoklimatológia egyik szakértője, a kutatócsoport vezetője.
A Földön régóta váltakoznak a jégkorszakok és a melegebb időszakok. A legutóbbi jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget. A hőmérséklet és a Föld keringése közötti összefüggés ismerete nem új. A tudósok már korábban is úgy gondolták, hogy a Föld éghajlata pályájának függvényében változik, mert az ciklikusan változtatja a bolygót érő napfény mennyiségét. De most először sikerült minden időpontra vonatkozóan együtt vizsgálni ezt a három paramétert, és kiszámítani, hogy miért akkor következett be egy jégkorszak, amikor megtörtént – mondta Barker.
Ez az elemzés megerősíti, hogy az éghajlati ciklusok „jórészt kiszámíthatók voltak, nem véletlenszerűen vagy rendszertelenül történtek” – hangsúlyozza Lorraine Lisiecki, a tanulmány társszerzője, a kaliforniai Santa Barbara Egyetem professzora.
A Science című tudományos folyóiratban közzétett elemzésük alapján a tudósok ki tudták számolni, hogy mikor következett volna be a legközelebbi jégkorszak, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem zavarta volna meg ezt a ciklust. Ha nem lenne az ipari forradalom és az üvegházhatású gázok tömeges kibocsátása, akkor „a következő 11 ezer éven belül lett volna egy újabb jégkorszak” – magyarázza Barker.
