Azonosították Kolumbusz csontjait

Kultpol

"Az 500 éves maradványokból vett DNS-minták cáfolják azt a mítoszt, miszerint a felfedező maradványai Dominikán nyugszanak" - mondta el a vizsgálatot 2002-ben is kezdeményező Marcial Castro spanyol történész és tanár Kolumbusz halálának 500. évfordulója kapcsán Valladolidban.

A Jose Antonio Lorente spanyol genetikus vezette törvényszéki orvosszakértők a sevillai katedrálisba temetett maradványokból nyert DNS-t Kolumbusz bátyja, Diego nem messze található sírjából nyert anyaggal hasonlították össze. A procedúra utolsó lépése azonban felháborította a dominikai Kolumbusz-sír őrét, s végül a felfedező csontjait őrző intézmény vezetője, Juan Bautista Mieses elutasította a kutatók sikerét. Szerinte "bármit találjanak Spanyolországban, Kolumbusz náluk van eltemetve". "A maradványok ugyanis sosem hagyták el Dominikát" - nyilatkozta Bautista.


Castro és munkatársai évek óta próbálták megnyittatni a dominikai síremléket, hogy az ott található maradványokat is összehasonlítsák Diego DNS-ével. Idézze fel velünk a vizsgálat lépéseit!

DNS vizsgálattal keresik Kolumbusz szülőföldjét
A tudósok DNS-minták segítségével kívánták eldönteni az Itália és Hispánia között régóta zajló vitát arról, hogy mely ország vallhatja magáénak az amerikai földrészt felfedező nagy hajóst.

Kolumbusz békében nyugodhat Dominikán
A felfedező csontjainak 100 éve tartó rejtélyes története újabb kanyarokhoz érkezett. A dominikai kormányzat ugyanis váratlanul visszavonta engedélyét, hogy 2005. február 15-én felnyissák Kolumbusz sírját.


Felnyitják Kolumbusz sírját
A felfedező vélt maradványait DNS-teszttel vizsgálják, hogy megoldják a száz éves rejtélyt.


Kolumbusz mégsem Sevillában nyugszik
Úgy tűnik, véget ért egy több évszázada tartó vita: spanyol tudósok bebizonyították, hogy nem Kolumbusz Kristóf csontjai pihennek a sevillai Santa Maria székesegyházban. A spanyol katedrálisban lévő csontok valószínűleg a felfedező fiának, Diegónak a maradványai - olvasható a Guardianben.

Vita Kolumbusz valódi nyughelyéről
Hosszú ideje tart a vita arról, hol nyugszanak valójában Kolumbusz Kristóf hamvai: Spanyolországban vagy Dominikán? Spanyol és olasz kutatók DNS-vizsgálattal igyekeznek kideríteni az igazságot.


Kiderülhet Kolumbusz származása
Jóllehet San Domingo és Sevilla is azt állítja, hogy a városban találhatók Kolumbusz Kristóf földi maradványai, spanyol kutatók mégis kísérletet tesznek arra, hogy DNS-vizsgálat segítségével eldöntsék azt a mai napig eldöntetlen kérdést: vajon honnan származik a nagy felfedező?

Bár Castro-t és kollégáit meggyőzte a sevillai vizsgálat eredménye, ez nem jelenti azt, hogy a dominikai sírban ne lehetne valamennyi Kolumbusz maradványaiból. A felfedező testét ugyanis halála után többször áthelyezték, és lehetséges, hogy egy ideig Santo Domingo-ban nyugodott.

Kolombusz történelmi teljesítménye mellett hétköznapi ügyei - a dohányzás, a csokoládé és a vérbaj - is nagy érdeklődést váltanak ki. Tekintse át, mit tudunk az 500 éve elhunyt felfedező ellentmondásos örökségéről.


Ledöntötték Kolumbusz szobrát
Október 12-e egész Dél-Amerika területén nemzeti ünnepnap, Kolumbusz napja (Dia de la Raza). A venezuelai kormány azonban szakítva a hagyományokkal, 2004-ben ezt a napot a Bennszülött Ellenállás napjává (Dia de la Resistencia Indigena) nyilvánította. A rabszolgaság intézményén alapuló brutális abszolutizmus bevezetőjeként megismert Kolumbusz szobrát ledöntötték Venezuela fővárosában, Caracasban.

Kolumbusz nem volt köszvényes
Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezése után alighanem súlyos ízületi gyulladástól szenvedett, s nem mint eddig feltételezték, köszvénytől - fejtette ki egy reumatológus a hétvégén Baltimore-ban egy olyan konferencián, amelynek résztvevői ismert történelmi személyiségek betegségeit igyekeznek feltárni.


Kolumbusz hurcolta be a vérbajt Európába
Régi olasz temetők vizsgálata újabb bizonyítékkal szolgált arra az eddig is valószínűnek tartott elképzelésre, mely szerint a szifilisz és a köszvény már jóval Kolumbusz érkezése előtt tombolt Amerikában, európai megjelenésük pedig a felfedező és hajósainak visszatértéhez köthető.

Kolumbusz fedezte fel a dohányzást
A Genovában megtartott Kolumbusz-konferencia szerint Amerika felfedezőjétől ered a dohányzás első ismert leírása.

Tudatlanok az angol iskolások
A brit fiatalok aggasztó hányada gondolja úgy, hogy a spanyol Nagy Armadát Kolumbusz vagy épp a Gyűrűk ura Gandalfja győzte le 1588-ban - derült ki egy nemrég publikált felmérésből.

A Santa Maria rejtélyes maradványai
Kolumbusz 1492-es zászlóshajója a történelem egyik legismertebb hajója, mégis kevesen tudják, hogy a felfedező 1493-as hazatérésekor a Santa Maria nem tért vissza Spanyolországba.

Rákóczi István: A nagy utazás (Rubicon 1992/5)
Nem lehetett egyszerű hajóskapitány, műveltségre, korszerű földrajzi ismeretekre volt szüksége, s fel kellett ismernie felfedezése jelentőségét, valamint vezetői, szervezői készséggel és küldetéstudattal kellett. rendelkeznie.

Genovában a híres felfedező halálának 500. évfordulóján kiállítás nyílt Kolumbusz szerepéről a korabeli  Mediterráneum életében. A tárlat október közepéig tart nyitva, és a tengerészek életén kívül bemutatja a 15-16. században használt hajótípusok ábrázolásait is.

Az egyik, kiállításon bemutatott térkép


Idézze fel a híres felfedező korát és kortársait: ismerje meg velünk a felfedezések korának leghíresebb alakjait! Valóban az 1492-es dátumot kell memorizálnunk a töriórán, vagy elképzelhető, hogy a kínaiak már korábban felfedezték Amerikát?

A kínaiak szerint ők jártak először Amerikában
Egy 1418-ban készült kínai világtérkép 1763-as másolatát mutatták be a múlt héten Londonban és Pekingben, amelynek alapján azt állítják, hogy kínaiak fedezték fel az amerikai kontinenst, térképezték fel és hajózták körbe a világot. Utánanéztünk, ki áll a szenzációsnak kikiáltott térkép, és a drámai fordulatként beharangozott felfedezés hátterében.

Amerika felfedezése: 1485?
A Velencei Egyetem történészprofesszora, Ruggero Marino szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy Kolumbusz 1492-ben fedezte fel Amerikát. Marino professzor egy XVI. századi oszmán térképet tart állításainak egyik bizonyítékának.

Kéri András: Latindián-Amerika (Rubicon 1992/5)
Kolumbusz útjának 500. évfordulóján vajon hányan gondolkodunk el azon, valójában mit is ünneplünk 1992-ben? A hivatalos elnevezés szerint Amerika Felfedezésének 500. évfordulóját: Két Világ Találkozását. De mit is jelent - és főleg kinek - e hosszadalmas megfogalmazás?


Borsányi László: Új világ, új világkép (Rubicon 1992/5)
A másság elutasítása 500 éve sem volt idegen az emberektől. Vajon hányan gondolunk arra, hogy míg egy ismeretlen világ létezésének elfogadásához, gazdagságának kisajátításához néhány évtized elegendő volt, addig egy ismeretlen népesség, egy más kultúra elfogadásához fél évezred sem.

Magellán és a Föld körülhajózása
Négyszáznyolcvanöt éve, 1521. április 27-én halt meg a Fülöp-szigeteken Ferdinand Magellán (Fernao de Magalhaes) portugál felfedező, az első Föld körüli expedíció vezetője.

Megtalálták az első amerikai rabszolgákat
A mexikói Yucatán-félszigeten antropológusok egy temetőben európai és őslakos amerikaiak mellett afrikaiként azonosított emberi maradványokra bukkantak. Az afrikai csontvázak a kutatók szerint az Amerikába hurcolt első afrikai rabszolgáktól származnak, akiket Amerika felfedezői hoztak magukkal.


Ötszáz éve halt meg Kasztíliai Izabella
Az uralkodónő Kasztília, majd Aragónia királynője, férjével, Aragóniai Ferdinánddal Spanyolország egyesítője volt.


Izabelláról mintázták a sakk királynőjét
Kasztíliai Izabella, aki egyesítette Spanyolországot és Kolumbusz Kristófot felfedező útra küldte, a modern sakkjáték királynő-figurájához is mintául szolgált - írja a brit Independent madridi tudósítója.

A bolygó genovairól számtalan internetes gyűjteményben tájékozódhatunk. Egy Kolumbusz keresőszóval indított Google keresés tanulságos eredményeit tekintjük át.


A Google találati oldalán elvárásainkkal ellentétben első helyen a The Columbus Landfall Homepage-re juthatunk, amely nem más, mint egy ugrólink a The Columbus Navigation Homepage-re. Kolumbusz élete és kora, illetve a kor navigációs technikáinak bemutatása lehetett a cél, 1996-os webes eszközökkel. A Yahoo találati listája első helyen saját enciklopédiájának Kolumbusz-szócikkéhez adott gyorslinket, amely így talán rögtön választ is adhat a kereső minden kérdésére.


Az internetes ferences levéltár oldalán található linkek elsősorban a weben is megtalálható Kolumbusz-tanulmányokhoz visznek tovább (az első csoportban persze Kolumbusz és az egyház kapcsolatát találjuk), így aki még nem fáradt el az eddig ajánlottaktól, további gyöngyszemekre lelhet a tudományos honlap-gyűjteményből.

Leellenőriztük a Wikipedia szócikkét, amely a Yahoo-ban első helyen szerepel. Ezúton jelentjük: az aktuális szócikkben minden információ fellelhető a felfedezőről, s magyar megfelelője szintén megfelelő tartalmat szolgáltat.


BBC Famous People-aloldalán oktató jellegű összeállítást találunk a felfedező életéről, örökségéről, és a felfedezések koráról. Könnyen fogyasztható, általános iskolásokat célzó, mesteri kivitelezésű oldal.

Aki Kolumbusz-tesztre vágyik, keresse fel a The Journey of Christopher Columbus-t is, ahol minden fejezet végén rövid feladat vár az olvasóra.

A végére hagyott csemegét a Discovery oldala jelenti: a képekkel illusztrált cikkeken túl kérdőív és kirakós is jár az elsajátított ismeretek mellé, ami sokkal közelebb hozza  kort az olvasóhoz.


Összefoglalva:
egy kicsit elszomorodtunk. Érthető, hogy a felfedezés 500. évfordulóján, azaz 1992-ben az akkor még gyerekcipőben járó interneten nem a felfedező emléke volt az első, ám most úgy látjuk, halálának 500. évfordulójára sem készült olyan oldal, amely méltó lenne Kolumbusz örökségéhez.

Ha ismer olyan oldalt, amelyet értékelhetőnek tart, azt itt megírhatja!