A július 20-án induló koncertsorozat különlegessége, hogy Bach összes orgonaműve Budapest első olyan orgonáján szólal meg, amely ötvözi a zeneszerző által használt hangszerek hangzását és külső megjelenésében is megidézi a 18. század orgonáit ? fejtette ki Fassang László orgonaművész, a sorozat művészeti vezetője. Kiemelte: a Németajkú Református Egyházközség tavaly átadott új orgonáját magyar, amerikai, német, svájci, francia, belga és szlovén művészek szólaltatják meg.
A Hold utcai orgona a Bach korabeli historikus hangszerekhez hasonló adottságokkal rendelkezik ? ilyen például a szélellátása, billentyűinek mérete ?, ezért Fassang László olyan orgonistákat kért fel a sorozatban való szereplésre, akik a historikus hangszereken való játékmódban komoly gyakorlattal rendelkeznek, de fontos szempont volt a magyar és a nemzetközi szakma bemutatása is. A Bach-díjas művészek között fellép Karosi Bálint és Tóka Ágoston, a nemzetközi versenyeken díjazott művészek között Pétery Dóra, Kecskés Mónika, Frédéric Champion és Szabó Balázs, az egyik legjelentősebb Bach-kutatónak számító Christoph Bossert, valamint Szathmáry Zsigmond és Fassang László is.
Az orgonista a Hold utcai templom orgonájáról elmondta, hogy azt Faragó Attila orgonaépítő mester és az általa vezetett Aeris Orgona Kft. készítette, mintegy 30 eredeti türingiai barokk orgona alapján. Elsődleges minták között szerepelt az ansbachi Wiegleb-orgona vagy a waltershauseni Stadtkirche Trost-orgona, amelyeken Johann Sebastian Bach is játszott. A tervezéskor kiemelt figyelmet kaptak a templom statikai és akusztikai adottságai. Fontos szempont volt az is, hogy az orgona építészetileg szerves egységet alkosson a templomtérrel, hangzásában azonban mégis hamisíthatatlanul a barokk kort idézze. Az orgona minden eleme természetes anyagok, például kovácsoltvas, juhbőr vagy tömör fa felhasználásával készült, az orgonaszekrényt borovi fenyő, a homlokzati sípokat takaró motívumokat pedig hársfából faragták. Az orgonában elhelyezett 1130 síp minden egyes darabja történelmi példák alapján és a korabeli technológia alkalmazásával készült.
Faragó Attila orgonaépítő elmondta, hogy a historizáló kialakítás mellett újító szándék is helyet kapott a hangszer megalkotásánál, hiszen sor került egy régi-új technológia beépítésére is: ennek előzményei a reneszánsz orgonaépítészetig nyúlnak vissza, elterjedése azonban csak a 20. század második felére tehető. Ez a váltócsúszkás szélláda, amely lehetővé teszi, hogy egyes regiszterek tetszés szerint akár az első, akár a második manuálon szólaljanak meg. Ez a rendszer megsokszorozza a hangszer regisztrációs lehetőségeit és segíti a művészi kreativitás kibontakoztatását is.
Az orgonán rendszeresen gyakorolnak a Zeneakadémia orgonaszakos hallgatói, de a hangszer jelentős szerepet játszik a főváros sokszínű zenei életében is amellett, hogy magának a templomi gyülekezetnek is büszkesége és az evangélium hirdetője ? fűzte hozzá Pásztor Péter presbiter.
Forrás: MTI
Fotó: pixabay.com
