Somogyi Győző mosolygós, vidám személyiség, gyermeki örömmel és szerényen válaszolt a látogatók kérdéseire. Az első és legnagyobb, festményeket több sorban felvonultató felső terem bejárása után szünetet kellett tartani, mert a sok beszédtől berekedt ? folyamatosan kérdezték a látogatók az egymás utáni második tárlatvezetésen. Nem mindennapi élmény, amikor magától az alkotótól érdeklődhet a kiállítás látogatója, milyen gondolatok vezették, amikor az előtte álló képet festette?
Az első teremben kaptak helyet a családjáról készült festmények, önarckép, portrék, a Balaton-felvidék tájképei és házai, valamint a Magyar Hősök arcképcsarnoka. Láthatunk megrendelésre készült házioltárt és stációképeket, ahol a bibliai környezet hasonul a magyar tájhoz. Hasonlóan a Parasztbiblia ihlette képekhez, hiszen a reneszánsz festményeken is korabeli környezetben és ruházattal ábrázolták a krisztusi idők történéseit, saját koruk tájaival a háttérben.
Melyek a kedvenc képei az életműből? Mindig azok, amiket éppen fest. Kedvenc korszaka, festői? Elmondása szerint a 14. és 15. század, középkor és előreneszánsz világával érez rokonságot, festőpéldaképei között pedig ott találjuk Csontváryt, Rippl-Rónait, Mirót, de jelentős hatást gyakorolt rá egy mexikói képzőművész is.
Somogyi Győző maga keveri ki a festéshez használt tojástemperát saját recept szerint, aki jól figyelt, otthon kipróbálhatja a részletesen felsorolt összetevőkkel. Főként világos színeket fest, fénnyel teli képeket - néhány sötétebb tónusú festmény a hetvenes évekből való, amikor még nem kísérletezte ki a számára ideális keveréket és színvilágot. Sok sárgát és pirosat használ, bár nem mindenki szereti ezek dominanciáját, mert alkati kérdés, hogyan viszonyulunk az egyes színekhez. A tojástemperával készült festmény hátránya, hogy nem lehet lemosni, üveglappal célszerű védeni a képet.
Az embert a festő tanítja meg nézni, a képek által rácsodálkozni arra, ami a valóságban is szép. Ezért érdemes festeni, a képek mágikus erejét megtapasztalni. A reneszánsz festészet hozadéka, hogy a valóságban is szeretnénk látni Olaszország tájait, mert szépségeit az itáliai festők képein folytonosan csodáljuk. Somogyi Győző ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy ugyanúgy zarándokhely legyen egy-egy lefestett hazai táj, akár a legtöbbet ábrázolt Balaton-felvidék, ahol a festő letelepedett. Láthatunk Szent Györgyről készült festményt, akit a Balaton védőszentjeként is tisztelhetünk, és szerepel az öt leghíresebb betyár idealizált képe is a több sorban látható, legendás történelmi és irodalmi portrék között.
Az Attila királytól Maléter Pálig ábrázolt Magyar Hősök ikonosztáz egy teljes falfelületet foglal el, csakúgy, mint egy emelettel lejjebb a Magyar királyok arcképcsarnoka. Előbbi a honfoglalás 1100. évfordulójára készült, utóbbi abban a hagyományőrző huszárábrázolásokat és saját készítésű zászlókat felvonultató teremben látható, ahol a művész elmesélte, hogy az ábrázolások hitelességét komoly kutatás biztosítja. Fennmaradt eredeti tárgyak, egykorú írások, rajzok felhasználása mellett a ruhákat elkészítik és kipróbálják.
A huszár hagyomány őrzőjeként 49 évesen ült először lovon Somogyi Győző, és fanyerget használ, a nyereg ősibb változatát. A huszár szó minden nyelven ugyanazt jelenti, pozitív hungarikum. A huszárok legendásak voltak bajtársiasságukról, hadicseleikről, a nők iránti tiszteletükről, akik körében nagy népszerűségnek örvendtek mutatós díszruhájukban a daliás vitézek. Ma már a történeti kutatásoknak köszönhetően többet tudhatunk róluk, mint akár Jókai Mór, aki a regényeiben ábrázolta őket.
A mintegy negyven év termését bemutató grafikai és festészeti kiállítás egy része Kőszegre kerül vissza állandó letétként, és 68 olyan magángyűjtőhöz, akik erre a kiállításra kölcsönözték.
Csanda Mária
