utolso
Utolsó rapszódia

A 70 éve elhunyt, világhírű magyar filmesztétáról elnevezett Balázs Béla-díjjal az állam az alkotók és a filmkultúráért tevékeny szakemberek teljesítményét díjazza évről évre. Idén március 15-én nyolcan részesültek az elismerésben: Babos Tamás operatőr, Gyöngyössy Bence filmrendező, Moharos Attila filmrendező, Nádorfi Lajos operatőr, Pozsgai Zsolt filmrendező, Stőhr Lóránt filmkritikus, Tóth Klára filmkritikus és Zalán János producer.

 

A június 2-ai alkalom vendége Babos Tamás operatőr, aki a kilencvenes évek közepe óta aktív képalkotó, olyan rendezők alkotótársa, mint Goda Krisztina, Bollók Csaba, Gothár Péter, Jeles András vagy Kamondi Zoltán. A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Metropolitan Egyetem tanára, filmképeit mozifilmek, televíziós műsorok és reklámfilmek sokasága őrzi.

veszettek_03
Veszettek

Elismerései között szerepel az Európai Filmakadémia legjobb operatőri jelölése Gothár Péter Paszport című filmjének fényképezéséért (2001), valamint a Lecce Európai Filmek Fesztiváljának legjobb operatőri díja Alföldi Róbert Nyugalom című filmjében nyújtott teljesítményéért (2009). Munkái közül június 2-án a Veszettek című 2015-ös film kerül mozivászonra, a vetítés utáni beszélgetésen a film rendezője, Goda Krisztina is részt vesz.
Június 3-án a dokumentumfilmé lesz a főszerep, és a díjazottak közül ketten is vendégeskednek az Urániában: Tóth Klára filmkritikus-publicista, valamint Moharos Attila filmrendező.

 

Moharos Attila rendezőként elsősorban dokumentumfilmeket készít. 1970 és 1996 között a Magyar Televízióban volt első asszisztens és adásrendező. Számos tévéfilm és sorozat munkatársa, kétszeres nívódíjas.

S_immar_itt_vagyok_2
S immár itt vagyok

Olyan direktorokkal dolgozott, mint Zsurzs Éva, Gaál István és Makk Károly. 1997-től rendez, filmjei számos nemzetközi és hazai filmfesztiválon szerepeltek versenyben, díjai között megtalálható a Magyar Filmkritikusok Díja, a Kamera Hungária díj és a Kalamatai Dokumentumfilm Fesztivál Ezüst Olajfa Díja.

1999-ben S immár itt vagyok címmel örökítette meg a tizenévesen szolgasorba került Fülöp Levente portréját. Ebből nőtt ki a Székelyföldi szolgasorsok című életútkövető trilógia, amelynek összefoglalása, a Ballada egy szolgafiú emlékére című dokumentumfilm kerül most mozivászonra az Urániában június 3-án.

Ballada_egy-szolgafiu_emlekere_03
Ballada egy szolgafiú emlékére

A vetítés utáni beszélgetés vendége a rendező, valamint a szintén Balázs Béla-díjas Tóth Klára filmkritikus, publicista, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.
Tóth Klára kritikái, tanulmányai 1989 előtt a Filmkultúra és a Filmvilág folyóiratokban, később többek között a Forrás, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, az Élet és Irodalom oldalain jelentek meg. A Magyar Szemlének 1996-1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa. A magyar filmkultúrához nemcsak írásaival és hiánypótló köteteivel (Don Quijote köpenyében, A láthatatlan ország, Első generációs szabadság) járul hozzá, hiszen dolgozott a magyar filmet megújító Balázs Béla Stúdió, majd a Mozgókép Innovációs Társulás kötelékében; dramaturgként több játék- és dokumentumfilm munkálataiban vett részt; a Duna Televízió filmszerkesztőjeként pedig 12 éven át szolgálta a közművelődés ügyét.

 

A sorozat harmadik alkalmán, június 5-én Pozsgai Zsolt rendező, író, forgatókönyvíró kerül reflektorfénybe.

Csendkut_-_Pozsgai_Zsolt_Iglodi_Istvan
Pozsgai Zsolt és Iglódi István a Csendkút című film forgatásán

A pécsi születésű alkotó a színház felől, közel negyven színpadi mű szerzőjeként, színházi rendezőként, dramaturgként érkezett a film világába. Előbb fogatókönyveket írt, majd 2006-ban Csendkút címmel leforgatta első saját moziját az 1956-ban mártírhalált halt Gérecz Attila költő élettörténetéből.

Vonzódik a történelmi témákhoz, filmrendezői debütálása óta forgatott tévéjátékot többek között Janus Pannoniusról (Janus), Mindszenty bíborosról (Szeretlek, Faust), Erkel Ferencről (Molto pavane) és Zsolnay Vilmosról (A föld szeretője). Legutóbbi filmjében, a most műsorra kerülő Megszállottakban Kálvin és Loyolai Szent Ignác találkozásának történetét dolgozza fel. Az alkotás 2018-as bemutatója óta számos díjat nyert el Equadortól Indiáig, köztük a Monacói Filmfesztivál játékfilmes fődíját.

Megszallottak
Megszállottak

Június 11-én érkezik az Urániába Nádorfi Lajos operatőr, aki 1970-ben kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál. Operatőrként beutazta a világot, többször járt Dél-Amerika hegyeiben és esőerdeiben, majd Szibéria népei között. Rockenbauer Pállal megjárta a Pamírt, Hoppál Mihállyal a sámánságról készített filmeket, Novobáczky Sándorral, B. Révész Lászlóval, Fazekas Lajossal, Jankovics Marcellal pedig a magyar történelem és kultúrtörténet legkülönbözőbb fejezeteit dolgozta fel.
Ismeretterjesztő munkái, néprajzi és szociográfiai dokumentumfilmjei mellett dolgozott játékfilmben is, például A föld szeretője című, Zsolnay Vilmosról szóló tévéfilmben. Június 11-én Kántorok című portrésorozatát láthatjuk, amely Fekete László, Kardos Péter, Tóth Emil és Doff Imre főkántorok portréját rajzolja meg. Az alkotóval a film utáni beszélgetésen találkozhatunk.
A_fold_szeretoje
A föld szeretője

Június 12-én este Gyöngyössy Bence producer, rendező, forgatókönyvíró lesz az ünnepi vetítéssorozat vendége, aki 1983 óta dolgozik különböző filmes és televíziós produkciókban mind az öt kontinensen.

Első nagyjátékfilmjét 1997-ben forgatta Romani Kris ? Cigánytörvény címmel, majd a kétezres években a populáris műfajokban alkotott: a magyar film háború előtti aranykorának sikerfilmjeihez visszanyúlva elkészítette az Egy szoknya, egy nadrág és az Egy bolond százat csinál remake-jét, valamint a Papírkutyák című krimikomédiát.

Legutóbbi rendezői munkája a Cseppben az élet című mini tévésorozat Béres Józsefről. Az Urániában június 12-én Utolsó rapszódia című filmjét nézhetjük meg, amely Liszt Ferenc utolsó Bayreuthban töltött napjairól és egy hölgytanítványa iránti szerelméről szól Jordán Tamás főszereplésével.

utolso_rapszodia_01
Utolsó rapszódia

Zalán János producer, színházigazgató, színész, filmszakmai tevékenysége szerteágazó: szinkronstúdió-vezető, tizenhárom éven keresztül felelt az Eurosport csatornák magyarországi gyártási folyamataiért. Emellett média és kommunikáció tárgyú egyetemi kurzusok megbízott előadója. Kutatói tevékenységének tárgya az audiovizuális tartalmak elérhetővé tétele a látássérültek számára, ebből doktorált a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2017-ben.

Ezzel párhuzamosan 2015-ben Magyarországon egyedülálló módon intézményes formában audionarrációt vezetett be az általa igazgatott Pesti Magyar Színházban a vakok és gyengénlátók számára. Az Uránia vetítéssorozatában Rabbisorsok Magyarországon című filmjét vetítik június 17-én, amelyet producerként jegyez. A dokumentumfilm a rabbiság intézményének magyarországi történetét mutatja be, ráirányítva a figyelmet a közép-európai kultúrtörténet eme lényeges szeletére. A film utáni beszélgetés vendége az alkotó.

 

Rabbisorsok_Magyarorszagon
Rabbisorsok Magyarországon

A programsorozat záró alkalmán, június 18-án Stőhr Lóránt filmkritikus, filmtörténész vendégeskedik az Urániában új könyvével. Stőhr Lóránt a kilencvenes évek végétől publikál napi- és hetilapok, folyóiratok hasábjain. 1999 óta az Élet és Irodalom kritikusa, kétheti rendszerességgel jelennek meg kritikái az aktuális mozifilmektől.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem habilitált docenseként filmtörténetet oktat. A melodrámával, a kortárs magyar játékfilmmel és a magyar dokumentumfilmmel kapcsolatos tanulmányai hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban jelentek meg. Első könyve, a Keserű könnyek ? A melodráma a modernitáson túl a műfaj elméleti és történeti leírása mellett Fassbinder, Wong Kar-wai, Lars von Trier és Mundruczó Kornél filmjeinek elemzését tartalmazta. Most megjelenő Személyesség, jelenlét, narrativitás ? Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben című kötete a nemfikciós filmkészítés utóbbi évtizedekben tapasztalható átalakulását vizsgálja. A kötet bemutatójára 18-án kerül sor az Uránia kávézójában.

Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház