Szeged, Győr és Pécs évtizedek óta a kortárs balett központi színhelyeinek számítanak. Már önmagában az is különleges alkalom, amikor a három város társulatai egy fesztiválon lépnek fel, de amikor mindhárman új, eddig még nem látott produkcióval érkeznek, az igazán kihagyhatatlan csemege a táncrajongók számára. A Bartók Tavasz nézői idén mindhárom premiert otthonuk kényelmében, a képernyőkön keresztül élvezhetik.

Lassan egy éve már, hogy a Győri Balett a pandémia miatt halasztani kényszerült egyik legjobban várt bemutatóját, a GisL-t. Május 13-án végre láthatjuk, hogyan gondolta újra Velekei László a romantikus balettirodalom ikonikus alakja, Giselle történetét. Az egyszerre gyönyörű és borzongató történet Szendrényi Éva misztikus díszletei közt kel új életre, amelyet Lajkó Félix egyedülálló hegedűjátéka emel majd más dimenzióba.

Fotó: Csibi Szilvia

A nemrég alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő Pécsi Balett bemutatója az op-art legjelentősebb képviselője, a pécsi születésű Victor Vasarely életművét állítja középpontba. A rendező-koreográfus Vincze Balázs a 115 éve született művész festményeiből inspirálódva álmodta színpadra a Vasarely-etűdöket, amely egy kiállítás kontextusába helyezi a balettet. A jelmezeket Nagy Fruzsina, a díszletet Cziegler Balázs tervezte.

Fotó: Körtvélyesi László

Juronics Tamás koreográfusi pályafutásának vannak visszatérő elemei, fontos alkotói. Iyen például Bartók Béla, hiszen a mostani lesz a negyedik alkalom, hogy Juronics Bartók valamely művére készít koreográfiát. A Szegedi Kortárs Balettel a Concertót viszik színpadra: ehhez ezúttal is a Nemzeti Filharmonikus Zenekart hívta társul, akikkel több darabot is bemutattak már a Müpában. A produkcióban kiemelten fontos szerepet kapnak a jelmezek, amelyek a filmes és divattervezői munkáiról ismert Mojzes Dóra kezét dicsérik. Bartók szerepében pedig egy rég látott ismerőst köszönthet majd a közönség: a nagy sikerű Carmina Buranából ismert Csetényi Vencel csak emiatt tér vissza a színpadra.

A magyar népköltészet egyik mély emberi érzelmeket ábrázoló balladáját eleveníti meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A hűtlen feleség a történet alapjául szolgáló népballadát mintegy kiegészítve „kideríti” a nő hűtlenségének okát, a „bűnösök” lehetséges indokait, és megpróbál magyarázatot adni a szereplők tetteire. Az eltáncolt ballada a magyar néptánc és népzene világán keresztül vizsgálja az emberi lélek mélységeit, a Honvéd Férfikar által életre keltett zenei világgal ötvözve a magával ragadó mozdulatokat.

A hűtlen feleség
Fotó: Váradi Levente

A Szent István Filharmonikusok két részből álló estje a magyar zeneirodalom két legjelentősebb alakja előtt tiszteleg. Az első részben Liszt Ferenc egyik legvirtuózabb zongoraműve, a Haláltánc mellett egy kései szimfonikus kompozíciója, A bölcsőtől a sírig is elhangzik majd. Az est második felében pedig Leo Mujić, a nemzetközi táncélet jelentékeny alkotóművésze állítja színpadra Bartók népszerű táncjátékát, A fából faragott királyfit a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóival.

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programjáról a www.bartoktavasz.hu  weboldalon található további információ.

A nyitóképen a Szegedi Kortárs Balett. Fotó: Lakatos Lakijani János