Az emlékhely a második világháború utolsó hónapjaiban Sopron környékén felállított kényszermunkatáborok áldozatainak állít emléket - mondta a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány vezető történésze. A balfi táborba hurcolták mártírtársainak ezreivel együtt Szerb Antalt, Halász Gábort, Sárközi Györgyöt, a magyar irodalom és szellemi élet kiemelkedő személyiségeit. Balf volt mindegyikük életében az utolsó stáció - emlékeztetett a kutató.
Az emlékművet Kutas László szobrászművész készíti el. A kompozíciót a temetődomb oldalába süllyedő, előredőlő kőlapok - sírkövek - alkotják, amelyek az erőltetett menetet szimbolizálják. Az emlékhely építészeti tervezése Winkler Barnabás nevéhez fűződik. Az alapkő letételéhez kapcsolódva kegyeleti megemlékezést tartanak az 1945. március 31-i SS-vérengzés megújított emlékhelyénél és a balfi embermentők emlékkövénél.
A rendezvény keretében az 1944-1945. évi kényszermunka - erődítésépítés - történetét feldolgozó állandó kiállítást nyílik a balfi művelődési házban. Azt követően magyar, osztrák és szlovák történészek részvételével vasárnapig tartó tanácskozás veszi kezdetét, amelyen szó lesz egyebek között a háborús kényszermunka tudományos feltárásának helyzetéről, a szellemi élet veszteségeinek feltárásáról, a Sopron vidéki német lakosság háború utáni kitelepítéséről, továbbá arról, hogy a balfi nemzeti történelmi-irodalmi emlékhely milyen missziót tölthet be a fiatal generáció oktatásában, nevelésében.
Európai jelentőségűnek minősítette a leendő emlékhelyet a sajtótájékoztatón Sopron polgármestere. Fodor Tamás hozzátette: a soproni önkormányzat az ügy mellé állt és anyagilag is segítette az emlékhely megvalósulását. Támogatta a kezdeményezők szándékát az Európai Unió, a bécsi Zukunftsfonds, a kulturális tárca, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, az Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány, a soproni levéltár és a balfi részönkormányzat is.
(Múlt-kor/MTI)
