(MTI) - Strobl Alajos 1920-ban készített szobrot Bánffy Miklósról, amelynek márványból készült változata jelenleg a fővárosi Operaházban látható. A birtokukban lévő gipszet öntőformaként a Strobl-leszármazottak bocsátották a Szegedi Operabarátok Egyesületének rendelkezésre, amelynek tagjai elhatározták, szobrot állítanak Bánffy Miklósnak halálának hatvanadik évfordulójára, 2010. június 5-re.
Bánffy Miklós Kolozsvárott született 1873. december 30-án. A jogi egyetemet szülővárosában végezte, majd országgyűlési képviselő, főispán lett. 1912-18 között az állami színházak főintendánsa volt, nevéhez fűződik a budapesti Operaház átépítése. 1917-18-ban az általa tervezett díszletekben és jelmezekben mutatták be Bartók Béla A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című műveit. 1926-ban visszatelepült Erdélybe, felvette a román állampolgárságot, és az erdélyi szellemi élet vezére lett.
Szeged is sokat köszönhet Bánffy grófnak. Klebelsberg Kunó közeli, gyermekkori jóbarátjaként egyik megálmodója volt a Dóm tér építésének, és az árkádsorral körbe vett téren a Salzburg mintájára kialakított nyári játékoknak. 1934-ben a Szabadtéri Játékokon saját rendezésében és finanszírozásában mutatták be Az ember tragédiáját, amely monumentalitásában egyedülálló volt a játékok történetében.
A második világháború után vagyonát elvesztette, betegen áttelepült Budapestre, és ott halt meg 1950-ben. Sírja Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben található.
