Sebő Ferenc temetés.jpg

Családja, barátai, művésztársai búcsúztatták Sebő Ferencet a Farkasréti temetőben

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői vettek végső búcsút Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenekutatótól, zenésztől, a táncházmozgalom egyik elindítójától pénteken Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Szűk körben helyezték örök nyugalomra Sebő Ferencet – olvasható az MTI részletes beszámolójában a búcsúztatóról. Sebestyén Márta népdalénekes, előadóművész arról beszélt, hogy a korszakos alkotót mindenhol tisztelettel és  szeretettel fogadták,  széles körű ismeretei és humora miatt mindenkivel szót értett. Érték, minőség és hitelesség tekintetében kérlelhetetlen volt – hangsúlyozta az énekművész, majd a Ha folyóvíz volnék kezdetű csángó énekkel köszönt el pályatársától. Sebő Ferenc tanácsairól, tanításairól, kutatásairól és zenéjéről beszélt Bolya Mátyás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője. Személyében egy műszaki értelmiségi tévedt a népzenekutatás területére, olyan műveltségi elemeket mozgósítva, amelyek európai kontextusba helyezték páratlan örökségünket – mutatott rá, hozzátéve: a végtelen szabadság eredményezte Sebő Ferenc páratlan életművét. Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész felidézte: az 1960-as évek végén a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban muzsikáltak együtt Sebő Ferenccel, Halmos Bélával és Gryllus Vilmossal. Szólt a közös munkákról, a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Nagy László-, József Attila-, Lázár Ervin- és Kovács András Ferenc-lemezekről. Elmondta, hogy idén április 11-én, a költészet napján adták utolsó közös koncertjüket. Jordán Tamás színész, rendező felidézte, hogy Sebő Ferenccel 1971-ben ismerkedtek meg a Huszonötödik Színházban, 1979-ben mutatták be a Szólt az ember című, József Attila-összeállítást, amelyet szinte napjainkig játszottak szerte az országban. Szívmelengetőnek nevezte a Szeressetek szilajon című idei költészet napi előadást, amelyen a Sebő és Kaláka együttessel léptek színpadra. Jordán Tamás József Attila és Szókratész szavaival búcsúzott Sebő Ferenctől a búcsúztatón, ahol mások mellett Nagy László, József Attila és Orbán Ottó megzenésített versei hangoztak el.

Sebő Ferenc 79 éves korában, április 27-én hunyt el. Életében a zenekutatás, a zeneszerzés és az előadóművészet szétválaszthatatlanul egybefonódott. Az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke, a Hagyományok Házának szakmai igazgatója is volt. Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, ezen népdalfeldolgozások és versmegzenésítések szerepeltek, megzenésítették mások mellett József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit. Sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 2012-ben vehette át a Kossuth-díjat.

 

Ez is érdekelheti

Élete utolsó napjáig festett a pöttyös mintáiról ismert japán avantgárd művész

Kilencvenhét éves korában elhunyt a világszerte szobrairól és installációiról ismert japán művész, Yayoi Kusama, aki az 1950-es évektől egészen a 2020-as évekig azonnal felismerhető, óriási pöttyös műveket és szobrokat alkotott, majd a nemzetközi művészvilág egyik szupersztárjaként tartották számon.

„Olvasás nélkül nincs irodalom. Meg élet se nagyon van, de azért gyakoroljuk” – Meghalt Nádas Péter, a világhírű magyar író

Esterházy szerint ő volt az utolsó paraszt író, évekig azt beszélték, esélyes a Nobel-díjra, hagyatéka a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb volumenű életműve. Meggyőződése volt, hogy az ember kiszakíthatatlanul a természet része. Gombosszegen telepedett le, önellátó életmódot folytatott, de az írással sohasem hagyott fel. Életének 84. évében érte utol a halál.

Egész Amerika gyászolja Dolly Partont

Elhunyt Dolly Parton amerikai countryénekes, halálhírét kedden unokaöccse, Brian Seaver jelentette be az Instragramon. Az énekesnő emlékére az Egyesült Államokban egy hétre félárbócra engedik a nemzeti zászlókat – rendelte el Donald Trump elnök.

Betyárok, szupersztárok és lélekbúvárok – Öt évtized augusztusi kultúrdurranásai

Amennyiben az ember tüzetesebben visszatekint az elmúlt fél évszázad nyár végi kultúrtörténeti mozaikjára, nyomban szembesül a ténnyel: kishazánkban az augusztusi kánikula sohasem pusztán a lángosszagú balatoni fürdőzésről szólt. Szemlézzük hát sorjában ezen öt évtized kulturális csemegéit.