A Kerekes Bandet és a Dalindát közös nevezőre hozza a magyar népzene
Az egyetlen, ami összeköti a Kerekes Bandet és a Dalindát, az a magyar népzene. Az a paraszti muzsika, amelytől idővel mindkét formáció egyre messzebb került. Most közös lemezzel jelentkeztek, amelyen még messzebb jutottak az ősforrástól, ám annál közelebb egymáshoz. A Vadon egészen sajátos műfajú album, izgalmas újdonság mindkét együttes palettáján.
Hagyomány és újítás
„A népzene historikus popzene” – jelentette ki alapvetését Sebő Ferenc. Ennek szelleme érhető tetten a hazai népzenei színtéren a táncházmozgalom indulásától, amennyiben a nem autentikus tolmácsolás már a kezdetekben is jellemezte a folk műfajt. Például a Muzsikás második lemezén jól kivehető a rockos hangszerelés – Szörényi Levente nem kizárólag nevét adta a koronghoz.
A Sebő Együttes első albumán a gyűjtött népzenék mellett versmegzenésítések szerepelnek. Később a Gépfolklór, a Kormorán, a Barbaro a rockkal ötvözték a hagyományos magyar paraszti muzsikát, a Csík Zenekar pedig rockdalokat szólaltat meg népi hangszerekkel. A Ghymes a táncházazást követően ihlető forrásként használta a népzenét, amely utat követi a Napra, vagy Nóvé Soma, illetve a Kerekes Band is.
Betyártempó a csángó hegyektől a nagyszínpadig
Az egri gyökerű Kerekes Band három évtizede járja saját útját, ami a csángó muzsikától az ethno funkig vitte a bandát. A történet a kilencvenes évek derekán indult, amikor a Fehér testvérpár, Zsombor és Viktor gyűjtőútjain magába szívta a palóc és erdélyi hagyományokat, s olyan mesterek útmutatása mellett csiszolták tudásukat, mint Tímár János és Tímár Viktor.
Korai kiadványaik még a tiszta forrást tükrözték, ám hamar világossá vált, hogy az autentikus tolmácsolásnál többet akarnak. Megteremtették a maguk sajátos zenei univerzumát, az ethno funk világát. Valamit telibe találtak, mert gyűjtik a rangos elismeréseket: kétszer nyerték el a Fonogram-díjat, Pimasz című albumuk aranylemezzé érett, zenéjük az Argo 2 akcióit kísérte, történetüket pedig a Kábé23 című kötet örökítette meg.
Az emberi hang varázs
Merőben mást képvisel a Dalinda a capella énekegyüttes. A három énekes (Paár Julcsi, Tímár Sára, Nádasdy Fanni) a Kárpát-medence falusi dallamvilágát formálja át gazdagon rétegzett, többszólamú zenei élménnyé. A trió a Zeneakadémián alakult, az ének szakos hallgatók zenei anyanyelve az eldugott falvak paraszti éneklési hagyományából táplálkozik; ezt a közös örökséget és mély tiszteletet ötvözték alkotói bátorsággal. Az első felállásban Orbán Johanna szerepelt, az ő helyét vette át Nádasdy Fanni.
A megújult hármas művészi érettségét mutatja a 2020-ban megjelent, Átjárók című korong, amely még merészebben bontotta le a határokat a hagyományos parasztdalok és a jelenkori zenei gondolkodásmód között. Mindhárom művész szólóban szintén a hazai népzenei színtér meghatározó előadója. A trió 2025-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, amelyet egy látványelemekkel kiegészülő, összművészeti ünnepi koncerttel tettek emlékezetessé.
Lemez hosszú szünet után
A Dalinda 2020-as második, Átjárók című albuma óta nem jelentkezett nagylemezzel, a Kerekes Band a tízéves Back to Folk óta koncert- és remixkorongokkal jött ki. A Vadon valami más, megérlelte az idő, akár a jó bort, s bár ott mozog benne a népzene, a hallgatók – tudniillik zömében lassú, illetve középtempójú dalokból áll az anyag – a ma emberét szólítják meg. Konceptlemez ez, teljesen egységes akusztikus hangszereléssel (zene: Fehér Zsombor és Sohajda Péter), többrétegű, hangulati szövegekkel (Fehér Zsombor, Nádasdy Fanni, Paár Julianna, Tímár Sára).
Eddig is nagyot alkotott a két együttes, de igazán kíváncsi vagyok merre visz a közös útjuk, mert a nyitány igencsak biztató.
Címlapfotó: Hegyi Júlia Lili/Kultúra.hu
