Rendkívüli dinamika, virtuóz táncok, látványos színpadképek, autentikus folklór – Zsuráfszky Zoltán 70
Szeptember 30-án ünnepli hetvenedik születésnapját Zsuráfszky Zoltán Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, a nemzet művésze, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, számos egész estét betöltő táncszínházi produkció rendező-koreográfusa.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szikszón született. Hetedikes korában került közelebb a tánchoz, s végül a gépészeti tanulmányok és a táncművészet közül az utóbbit választotta. Nívódíjjal végzett 1975-ben az Állami Balettintézet legelső néptáncosztályában, tanára volt Timár Sándor és Györgyfalvay Katalin. Ezt követően a Magyar Állami Népi Együttesben Timár Sándor asszisztense, az együttes szólistája, 1983-ig a tánckar vezetője volt, 1991-ig a szegedi egyetem Bálint Sándor Táncegyüttese és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője volt, idővel már önálló koreográfusként egész estés színpadi táncműveket készített. 1985-ben diplomát szerzett az egri Tanárképző Főiskola (ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) pedagógia–népművelés, később a Magyar Táncművészeti Főiskola (ma: Egyetem) koreográfus szakán.
1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója volt. Irányítása alatt az együttes művészi munkája a néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, a táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi produkciókra épült. A Budapest Táncegyüttes később beolvadt a Honvéd Együtteshez tartozó Honvéd Táncszínházba (2001-től Magyar Nemzeti Táncegyüttes), melynek 2007-től művészeti igazgatójaként dolgozott. 2012-ben átvette a Magyar Nemzeti Táncegyüttest és a Honvéd Férfikart magába foglaló Honvéd Együttes művészeti vezetését, 2018 óta az együttes ügyvezető igazgatója is.
Zsuráfszky Zoltán 1973-tól folytatott néprajzi gyűjtéseket Magyarországon, Erdélyben, Lengyelországban. Foglalkozott román, szlovák, délszláv, gorál (lengyel–szlovák határvidéken élő hegyi népcsoport) és cigány folklórral, gyűjtéseinek anyagát az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének archívuma őrzi. A táncgyűjtés vezetőjeként 1997 és 2001 között részt vett a nagyszabású, Utolsó Óra elnevezésű magyar népzene- és néptáncgyűjtési programban. 1980-tól tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. 2010-ben a tánc világnapjára írt magyarországi üzenetében így fogalmazott: „Számomra a magyar és a Kárpát-medencei népek tánchagyományának tovább éltetése, művészi rangjának megőrzése (…) a legfontosabb feladat, s mint magyar táncművész és koreográfus személyes felelősséget érzek, hogy néptáncművészetünk (…) méltó megbecsülést nyerjen itthon és külföldön egyaránt.”
Koreográfusként eredeti néptáncanyagból építkezik,
Az általa vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes hazánk egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, amelynek repertoárja a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományokon alapuló mesedarabokig terjed. Zsuráfszky Zoltán, vagy ahogy szűkebb körben nevezik, Zsura valamennyi produkciójának közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága, az autentikus folklór tisztelete, a színpadi látásmód ereje és a drámai érzékenység találkozik bennük.
Több színházi produkció (a Budapesti Kamaraszínházban, a Magyar Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Katona József Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban) és táncfilm (Egy mondat a szerelemről, Benyovszky, Magyar menyegző) főkoreográfusa. Több egész estét betöltő táncszínházi produkció, mint a Keleti táncvihar, Millenniumi sokadalom, Duna rapszódia, Egri csillagok, jubileumi István, a király, komolyzenei mű (Makrokozmosz, Metamorfózisok táncköltemények, Carmina Burana, Testamentom) rendező-koreográfusa. Kiemelkedő munkái az Ősz az idő, Betyárok, Csipkerózsika, Gypsy Spirit, Dracula, Boldog emberek, Tündérmese, még Egy mondat, Monarchia, Ballada, A Tenkes kapitánya.
1993-ban Harangozó Gyula-díjat, 2002-ben Érdemes Művész, 2010-ben Kiváló Művész címet kapott. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes kimagasló művészi munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként. 2021-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjává választották. 2022-ben elnyerte A Nemzet Művésze díjat, 2025-ben címzetes egyetemi tanárnak nevezték ki, idén vehette át a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját.
2016-ban interjúkötet jelent meg Férfitánc – Portré Zsuráfszky Zoltánról címmel, 2019-ben az MMA portréfilmet készített róla. Felesége és állandó alkotótára, Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, érdemes művész, fia, ifj. Zsuráfszky Zoltán Harangozó Gyula-díjas és Junior Prima díjas táncművész, koreográfus. Zsuráfszky Zoltánt hetvenedik születésnapján ünnepi gálaműsorral köszönti a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban.
Címlapfotó: A Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Fotó: Cseke Csilla / MTI
