A párizsi Musée d?Orsay zenei témájú tárlatainak (Mahler, Debussy és a művészetek) sorába illeszkedik az október 15-én megnyílt Allegro Barbaro. Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905-1920 című kiállítás, amely január 5-ig látogatható. A válogatás Bartók Béla és a magyar modernizmus művészetét tekinti át 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül. A tárlaton a több mint száz magyarországi közgyűjteményből és számos magángyűjteményből érkező festmény mellett gazdag archív dokumentációs anyag illusztrálja a társművészetek, de elsősorban Bartók tevékenységét. Így látható a fiatal Bartókkal, valamint zenész, zeneszerző, író, költő, filozófus, pszichoanalitikus társaival kapcsolatos műalkotások, dokumentumok, tárgyi emlékek, autográf kották, archív fotók és még egy archív film is, amelyen Bartók a címadó Allegro Barbarót játssza.
?Eddig 56129 látogatója volt a kiállításnak, amely napi átlagban 2300 nézőt jelent? ? mondta Marie Dussaussoy, a Musée d?Orsay sajtófőnöke a Kultúra.hu megkeresésére a tárlat látogatottsága kapcsán.
A kiállítás egyik kurátora, Rockenbauer Zoltán művészettörténész elmondta, hogy Bartók akkoriban barbárnak és parodisztikusnak szánt zenedarabja miképpen kapcsolódik a tárlat koncepciójához. ?A magyar Vadak festészetének bemutatásával induló kiállítás hangulatában is közel áll a "barbárság" fogalmához, amennyiben ezt a szándékolt primitivizmussal azonosítjuk. Ez egyébként az avantgárd mozgalmak egyik fontos jellemzője volt a fauve-októl kezdve a kubistákon át az expresszionisták világáig, illetve a konstruktivisták egyszerűsítéséig? ? magyarázta a kurátor.
Hozzátette: ?Az Allegro Barbaro cím olyan emblematikus műalkotást takar, amely egyfelől azonnal beazanosíthatóvá teszi - Bartókon keresztül - a francia közönség számára lényegében ismeretlen magyar modernizmust, másfelől Barki Gergellyel - akié a címadás ötlete volt - nagyon jellemzőnek érezzük a huszadik század elejének (1905-1920) modern festészeti törekvéseire?.
Rockenbauer Zoltán a tárlat koncepciójáról a következőképp nyilatkozott: ?A tárlat Bartók 1905 (azaz első Párizsi útja) és 1920 közötti pályájának a képzőművészeti modernizmussal való érintkezési pontjain keresztül mutatja be a magyar festészet ezen újító szakaszát. Bartók kapcsolatban volt a Nyolcak festőivel, egyebek mellett Párizsból is ismerte az ott tanuló Márffyt és Berényt. Ez utóbbi portrén is megörökítette, és rendszeresen a Nyugatba írt zenekritikáiban is méltatta őt. Bartók néhány alkalommal fellépésekkel is kifejezte a modern magyar festészet iránti rokonszenvét, ezek közül kiemelkedik a Nyolcak 1911-es tárlatának egész estés koncertje, amelyen egyebek mellett elhangzott 1. vonósnégyese, ő maga pedig saját zongoraműveiből játszott. 1915-ben pedig Rippl-Rónai Ernst Múzeumbeli tárlatán lépett fel?.
?Azon túl, hogy most szerepel először magyar válogatás Párizsban, van egy másik hozadéka is az együttműködésnek? ? magyarázta Rockenbauer Zoltán. ?A Musée d'Orsay ennek a kiállításnak az előkészítése folyamán vásárolt meg, és illesztett gyűjteményébe egy jelentős Rippl-Rónai festményt, egy másik tárlatára (Masculin Masculin) beválogatott egy Perlrott Csaba Vilmost, és máris érkezett megkeresés a mi tárlatunkon kiállított egyik Rippl-Rónai további tárlatokon való szerepeltetésére. Más szavakkal: csakis az ilyen nagy volumenű tárlatoktól várhatjuk, hogy a magyar festészet rangjának megfelelően bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe?.
