„Barcsay művészetének: festészetének, rajzainak, murális kompozícióinak és textilképeinek egyaránt fontos sajátossága, hogy még legelvontabb munkáinál is a látványból, a fogható anyagból, ám a lényeg megkeresésével és megértésével indul, mindig a teremtő rendet kutatva, a geometria tiszta nyelvével, az ellentétekből, kontrasztokból képzett egyensúlyokból teremtve harmóniát” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján Zsigmond Attila, a Budapest Galéria címzetes főigazgatója.
Barcsay Jenő 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumra közel kétszáz darabos életmű-válogatását, amely mára 249 darabosra bővült. Ebből 55 alkotás látható a tárlaton – mondta el a kultura.hu-nak Iberhalt Zsuzsa kurátor. Ezzel a reprezentatív válogatással tisztelegnek a nagy mester előtt.
A tárlat négy fő téma köré szerveződik. Az első teremben Barcsay térszemléletével ismerkedhet a közönség, a következőkben a mértani szerkesztettség, az absztrakció, a szentendrei motívumok, az emberábrázolások, ezen belül a csoportos figuratív kompozíciók vannak a fókuszban, és egy-egy vázlat erejéig murális munkáit is megidézik. A tárlat végén pedig 1976–77-ben kezdődő utolsó korszakának geometrizáló, redukált, absztrakt művei szerepelnek.
Nehéz egy Barcsay-kiállítást jól összeválogatni –, fogalmazott Iberhalt Zsuzsa –, mivel szerteágazó az életmű. Az a sokfajta hatás, ami érte, és amit aztán a műveiben megjelenített, bonyolult életművet hozott létre. A rendelkezésre álló tér sem engedte, hogy mindent meg lehessen mutatni, ezért nagyon precízen és szigorúan kellett válogatni.
Akadtak olyan művek is, amelyek azért maradtak ki, mert komoly restaurálás vár rájuk. Barcsay annak ellenére – vagy talán éppen azért –, mert nagyon sokféle hagyományból és kortárs tendenciából merített, egyedi és szuverén életművet alkotott, nemcsak hazai, hanem nemzetközi kontextusban is.
A szentendrei Barcsay Múzeum öt éve zárt be, mert az épület alkalmatlanná vált kiállítások megrendezésére, és jelentős felújításra szorul. A városban emiatt 2015 óta nem voltak láthatók a munkái.
„Szentendrének rendkívül gazdag hagyománya van, s ennek az örökségnek a megőrzése, ápolása kötelesség és fontos feladat” – mondta a kiállítás megnyitóján Prosek Zoltán, az FMC júniusban kinevezett új igazgatója, aki az esemény kapcsán az intézmény struktúraváltásáról és a jövő évi tervekről beszélt a Kultúra.hu-nak.
Az FMC működésében a városi múzeumi feladatok kerülnek előtérbe, hiszen hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik az intézmény. A gyűjteményegységekkel foglalkozni kell, azaz feldolgozandók, publikálandók, kiállítás formájában a közönség elé tárandók. A most indult fő irány az egész ötéves tervezést befolyásolja.
A feldolgozások segítik nagyobb léptékű kiállítások, így a tervek szerint a Európai Iskola, a KÚT kiállítás megvalósulását, akárcsak azok a rezidens programok, amelyek keretében néhány hónapra vagy akár egy egész évre hazai vagy külföldi kurátort, művészettörténészt szerződtetnek, hogy a gyűjteménnyel, a múzeummal és a várossal foglalkozzanak.
De indul úgynevezett műterem rezidensprogram is, amelynek keretében a művészek alkotásra, majd a megszületett művek bemutatására kapnak lehetőséget. Jövő évben olyan művésztelepet is létrehoznak, amely meghívásos alapon, a Barcsay Múzeum épületében, nyitott műterem formájában valósul meg tíz napon át.
Az igazgató emlékeztetett, hogy Csákány István képzőművész ősszel elmaradt kiállítása jövő évre tolódik, ami a MűvészetMalom programját is befolyásolja. A tervek szerint ezt követi Puklus Péter és a szentendrei Pacsika Rudolf kiállítása az északi szárnyban. A MűvészetMalom Korniss Dezső és Deim Pál által egykor megálmodott funkciója valósul meg az épület északi szárnyában, azaz ott lesz „minden, ami Szentendre, és ami Szentendrével kapcsolatos”.
Márciustól ebben az épületrészben lesz az a félig állandó gyűjteményes kiállítás, amely félévente változik majd, és amelyet mindig más és más kurátor rendez. A kínálatban retrospektív és egyéni kiállítások szerepelnek, többek között a Forgács Műhely vagy az OMKAMRA kiállítása, és a remények szerint 2021-ben Kaposvárról Szentendrére kerül a Vizuális zene/akusztika szimpózium és kiállítás program. Az átalakuló szerkezetben fontos helyet kapnak a filmkiállítások. Az Inforg Studióval nyitnak, és lesz Tarr Béla retrospektív kiállítás is.
Az igazgató beszámolt arról is, hogy még a pandémia második hulláma előtt sikerült hazahozni Párizsból azt a gyűjteményt, amelyet a Ferenczy Múzeum kapott, s amelyben többek között Ország Lili, Vajda Lajos, Lucien Hervé alkotásai találhatók. A Marghescu Mária által az FMC-nek adott négyszáz darabos gyűjteményből válogatva pedig Anna Mark-életműkiállítás készül.
Megváltozik a Vajda Lajos Múzeum szerepe is. A kiállítótér for profit galériának ad majd helyet a múzeumshop funkció kibővített változatával, szorosan együttműködve a Grafikai Műhellyel.
Évente hét-nyolc kiállítása várható, működése pedig hasonló lesz a magángalériákéhoz. Fontos cél, hogy ki lehessen hozni nullszaldóra ezt a kiállítóhelyet, és segítsék a szentendrei művészek külföldön való reprezentálását – tette hozzá az igazgató.
A Barcsay 120 című kiállítás december 13-ig látható a szentendrei Ferenczy Múzeumban.
Fotók forrása: Ferenczy Múzeumi Centrum
