Iberhalt Zsuzsa, a kiállítás kurátora a csütörtöki szentendrei sajtótájékoztatón elmondta: Barcsay Jenő (1900-1988) 1977-ben hagyományozta a FMC elődjére csaknem 200 darabos életmű-válogatását, amely mára 249 műtárgyra emelkedett, a tárlaton 55 alkotása látható.

Nem törekedtek az életmű teljes bemutatására, a kiállítás tisztelgés a nagy mester előtt, illetve legfontosabb motívumainak reprezentációja – fogalmazott a kurátor. A három teremben Barcsay térfelfogása, térszemlélete, szentendrei korszakának motívumkeresése látható, valamint az emberábrázolása, illetve a ’80-as években készült, utolsó művészeti korszakának műveivel lehet találkozni. A szakember felidézte, hogy Barcsay Jenő több ponton is kötődik a városhoz, 1928-ban csatlakozott a Szentendrei Festők Társaságához, a Szentendrei Régi Művésztelepen alkotott, majd házat vásárolt. Folyamatosan rótta a kis utcákat és kereste azokat az építészeti motívumokat, amelyeket beemelt konstruktív művészetébe – fűzte hozzá.

A sajtótájékoztatón bemutatták az FMC folyamatban lévő struktúraváltását is. Prosek Zoltán, a múzeumi centrum júniusban kinevezett új igazgatója elmondta, hogy változások történnek például a kis múzeumok esetében. Ezeknél a kulturális tartalom változik meg – emelte ki –, „más jellegű hasznosítás lesz, mert másképp nem lehet őket eltartani”. Az Ámos Imre-Anna Margit Múzeum közösségi térként jelenik meg, és itt kap majd helyet a rezidensprogram.

A Vajda Lajos Múzeum for profit galériaként fog működni szentendrei alkotók számára, évi 7-8 kiállítással, illetve az értékesítési lehetőséget is megteremtik.

A MűvészetMalom továbbra is az FMC keretében működik, északi szárnyában jövőre félig állandó retrospektív kiállítás nyílik Korniss Dezső és Deim Pál mellett szentendrei művészek alkotásaiból. Az igazgató beszélt arról is, hogy a Kubinyi Program keretében folytatódik a Czóbel Múzeum felújítása.

Prosek Zoltán kitért arra is, hogy változik a gyűjteményezés, elsősorban nem állami forrásokra számítanak majd, hanem gyűjteményekkel, műgyűjtőkkel való együttműködésre.

A jövő év további terveiről Kígyós Fruzsina, az FMC képzőművészeti osztályvezetője beszélt, aki elmondta, hogy előtérbe kerülnek a társművészetek, mindenekelőtt a film és az építészet, amelyek kiállítás formájában is megjelennek, de a régészet is nagyobb súlyt kap. A következő évet régészeti programmal indítják, Közösségi régészet címmel, februárban.

2021-ben bemutatkozási lehetőséget kap két fiatal művész, Keresztes Zsófia és Puklus Péter, és retrospektív kiállítása lesz Anna Marknak (Márkus Anna).

Beszámolt arról is, hogy egy párizsi hagyatéki adományozásnak köszönhetően érkeznek művek Lucien Hervétől, Ország Lilitől és Bálint Endrétől. A Barcsay Múzeumba művésztelepet szerveznek meghívásos alapon, az elméleti szakembereknek pedig neves külföldi és magyar előadók tartanak majd workshopokat két helyszínen – tette hozzá. Kitért arra is, hogy új alapokra helyezik a gyűjteményfeldolgozást, és előtérbe kerül az állományvédelem.

A Barcsay 120 című kiállítás december 13-ig látható a szentendrei Ferenczy Múzeumban.

Fotók: Deim Balázs/FMC