?Bartókról tudjuk, hogy a zenében nem ismert tréfát. Szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a zeneműveket ? nem csak a sajátjait ? a lehető legpontosabban adják elő, így nagyon kíváncsi vagyok, mit szólna művei feldolgozásához? ? mondta Sárik Péter az MTI-nek. A zongorista, zeneszerző által vezetett Sárik Péter Trió X Bartók címmel készített lemezt.
A Sárik Péter Trió (Sárik Péter ? zongora, Fonay Tibor ? nagybőgő, Gálfi Attila ? dob) Bartók-művek jazzadaptációiból készített (szerzői kiadásban megjelenő) anyagát a csapat szeptember 21-én mutatja be a Zeneakadémia nagytermében. Sárik Péter kiemelte: Bartók hallott jazzt Magyarországon és Amerikában is, és ebben a műfajban is az ősi, mélyről jövő, ösztönös eredetet értékelte, a szórakoztató, szvinges jazzt nem.
?Tudatosan nem hallgattam meg a korábban, illetve az újabban született Bartók-átdolgozásokat, mert semmiképpen nem akartam, hogy befolyásoljanak. A Sárik Péter Triónak az elmúlt években kialakult egy saját hangja, szerettem volna, ha ez hallatszódik a Bartók-lemezen is? ? fejtette ki Sárik Péter. Megjegyezte, hogy nagyon alaposan felkészült Bartókból, minden művét meghallgatta, rengeteg könyvet olvasott el róla, filmeket nézett meg a témában. ?Az embert nem tudom leválasztani a zeneszerzőről. Nekem ahhoz, hogy igazán hiteles feldolgozást tudjak komponálni, bele kell bújnom az alkotó bőrébe, éreznem kell az érzéseit, ismerni a gondolatait, a művek születésének körülményeit. Szerencsére Bartókról rengeteg információ áll rendelkezésre, még a személyes tárgyai is megtekinthetők a Bartók Emlékházban?.
A zongorista és formációja korábban Beethoven műveit jazzesítette. Mint az MTI-nek elmondta, Bartókra könnyebb volt improvizálni. ?Bartók maga a jazz, ami az ő zenéje, abból élünk ma mi, jazz-zenészek, és fogunk is még sokáig. Gyakran járok Erdélyben, sokat merítettem ottani utazásaimból, Bartók gyűjtései zeneileg jelentettek fontos inspirációt, a népzene a mi átdolgozásaink után is markánsan ott van a darabok jelentős részében. Sokat megtartottam az eredeti harmóniákból, ugyanakkor az improvizáció többször teljesen szabad irányba ment el? ? szögezte le Sárik Péter.
A trió átültetésében hallható Bartók zongoraművei közül például a Mikrokozmosz, az Allegro Barbaro, a Gyermekek vagy a Román népi táncok egy darabja. A zongorista szerint a végeredmény egy vérbeli jazzlemez lett. ?Mélyrepülés, igazi megmerülés volt ez nekünk?. Hozzátette: bízik benne, hogy elérik céljukat, és Bartók zenéjét megszerettetik azokkal is, akik eddig idegenkedtek tőle.
Bartók és a jazz a főszereplője a Budapest Music Center (BMC) kiadásában a napokban megjelent két CD-nek is. A Modern Art Orchestra a zeneszerző 15 magyar parasztdalát ültette át big bandre. A Fekete-Kovács Kornél zenei koncepciójában és hangszerelésében (a másik három hangszerelő Ávéd János, Bacsó Kristóf és Subicz Gábor volt) megjelent anyagon Bartóknak az 1910-es években gyűjtött zongoraművei szerepelnek nagyzenekari megszólalásban. A lemezen közreműködött David Liebmann (szaxofon), Dresch Mihály (fuhun), Lukács Miklós (cimbalom), Harcsa Veronika (ének) és Gőz László (basszustrombita) is.
Szintén a BMC címkéje alatt jött ki a Párniczky Quartet Bartók Electrified című lemeze. A tíz darabban a zenekarvezető Párniczky András gitárja az egyetlen harmóniahangszer, a szólamokat a különböző hangszerek hozzák: Bede Péter szaxofonon, Hock Ernő nagybőgőn, Baló István pedig dobon és ütőhangszereken. A Bartók Electrified azt mutatja meg, miként szólalnak meg az elektronikai lehetőségekkel még nem élő Bartók művei elektromos hangszereken. A kiválasztott rövid darabok némelyikét Párniczky egy az egyben átültette a jazz nyelvezetére, másokat inspirációs forrásként használt.
Forrás: MTI
