Bartók Béla
Robert Capa képei, táncjáték a kivándorlókról, párbeszéd Bartók Kékszakállújával – Programajánló
Robert Capa képei az 1948-as Budapestről, zenei párbeszéd Bartók Kékszakállújával, táncjáték a hazát elhagyók emlékére, a költészet és az iparművészet találkozása, utazás az elektronikus zene világába – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán
„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.
A kékszakállú herceg várától a Mikrokozmoszig: itt a Bartók-toplista!
Száznegyvenöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, az egyetemes zene történetének egyik legnagyobb alakja. A kékszakállú herceg vára prológusában arról énekel a Regös, hogy „Hol volt, hol nem… Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék.”
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Hírmozaik – március 12.
A kékszakállú herceg vára Lőkösházán, Dénes Viktor rövidfilmje, Budapest Táncfesztivál, Ős-P. Box-koncert, Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, rövidfilmes pályázat, kezdő kincsvadászok, nyílik a Citadella.
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György
Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.
A magyar dalszerzést ünnepli az Artisjus bookazinja
Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a dalszerzők napjára, október 8-ra megjelenő Dalszerző bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.
Játszhatatlannak ítélték Bartók Béla egyetlen operáját
Nyolcvan éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban Bartók Béla, a múlt század egyik legnagyobb komponistája, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus, a Cantata Profana, az Allegro barbaro, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin szerzője.
Keller András: Bartók szellemisége mentheti meg Európa jövőjét
Nagyszabású fesztivállal indul a Concerto Budapest évada a BMC-ben és a Zeneakadémián: szeptember 26. és 28. között a zenekar a Magyar Kincsek Ünnepét Bartók Bélának szenteli, a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából. A háromnapos fesztivál a Bartók-életmű páratlan keresztmetszetét mutatja be a Concerto Budapest és hazai zenei élet legkiválóbb szólistái - Balázs János, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Ránki Fülöp, Szűcs Máté és a Keller Quartet, az Angelica Leánykar, Vörös Szilvia, Sebestyén Miklós - közreműködésével. A fesztivál gondolatiságáról Keller András Kossuth- és Prima Primissima-díjas hegedűművészt, karmestert, a Concerto Budapest főzeneigazgatóját kérdeztük.
Kalandos út vezette a zenei pályára az első magyar Grammy-díjast
Sorozatunkban azokat a nagy elsőket mutatjuk be, akik példátlan teljesítményeikkel új szintre emelték a magyar kultúrát. Ezúttal Solti Györgyöt, az első magyar Grammy-díjast ismerhetjük meg közelebbről.
Szent István zenei értelemben is államalapító volt
Körmendy Zsolt – mint ő nevezi magát – zeneközvetítő. A KaposFesten tartott két előadása alapján úgy gondoltuk, ha valaki, ő képes lesz elmagyarázni, mit jelent az, hogy egy zene magyar.
Bartók-fesztivállal nyitja az évadot a Concerto Budapest
Nagyszabású fesztivállal indul a Concerto Budapest következő évada a BMC-ben és a Zeneakadémián: a szeptember 26. és 28. között megrendezendő programsorozat keretében a zenekar a Magyar Kincsek Ünnepét a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából Bartók Bélának szenteli.
Bartók Béla erősíti a magyar–román kulturális kapcsolatokat
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén uniós támogatással – közölte Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester a Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban kedden.