Bartók Béla
A létezés végső kérdései foglalkoztatták, de a közéleti szerepvállalástól sem idegenkedett
Huszonöt éve, 2001. július 22-én hunyt el Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magasiskola, a Saulus, Az atléta halála, valamint a Jelentés öt egérről című kötetek szerzője.
Carrerasszal a Metropolitanban, Domingóval a Scalában énekelt a második Callasként ünnepelt Sass Sylvia
Július 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Sass Sylvia Kossuth-díjas opera-énekesnő, akit második Callasként ünnepelt a kritika, és aki a pályafutása alatt nemcsak elénekelte, hanem erős színészi eszközökkel életre is keltette az általa megformált hősnőket.
Július 5-én történt
1914. július 5-én született – és 1995-ben hunyt el – a zongora poétájának is nevezett Fischer Annie, a huszadik század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésze, aki csodagyerekként kezdte a pályáját, majd csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja. „Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön” – fogalmazta róla a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás.
Hírmozaik – június 19.
Ismét megnyílik a leglátványosabb kiállítótér, az éj, ahol a múlt élménnyé válik, újra kiadták a Rolls Frakció 1982-es koncertfelvételét, Budapest a klasszikus zene fővárosa.
Hírmozaik – június 17.
Meglepő helyen bukkant fel egy eddig ismeretlen Bartók-mű, elmarad a JazzFest Budapest, pályázatot hirdet a Ludwig, Miles Davis zenésztársai a Müpában – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik – június 8.
Együtt a művészetért, Bechstein-zongorával Bartók zongoraversenyei, bronz és ezüst díj az IDOL Fesztiválon, Oscar-díj felé tart a magyar film, a Karinthy Színház új évada, a Hemző-díj jelöltjei, A vágy villamosa balettváltozata.
Június legnagyobb durranásai az elmúlt fél évszázadban
Lássuk, milyen fontos kulturális események történtek ebben a hónapban ötven-negyven-harminc-húsz-tíz évvel ezelőtt hazánkban!
A hónap legnagyobb durranásai az elmúlt fél évszázadban
A legnagyobb hazai Picasso-kiállítás, Bartók-év botránnyal, az első Múzeumok Majálisa, Bevezetés a szépirodalomba, ez az FG-4-es föld.
Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója
Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.
Robert Capa képei, táncjáték a kivándorlókról, párbeszéd Bartók Kékszakállújával – Programajánló
Robert Capa képei az 1948-as Budapestről, zenei párbeszéd Bartók Kékszakállújával, táncjáték a hazát elhagyók emlékére, a költészet és az iparművészet találkozása, utazás az elektronikus zene világába – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán
„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.
A kékszakállú herceg várától a Mikrokozmoszig: itt a Bartók-toplista!
Száznegyvenöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, az egyetemes zene történetének egyik legnagyobb alakja. A kékszakállú herceg vára prológusában arról énekel a Regös, hogy „Hol volt, hol nem… Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék.”
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Hírmozaik – március 12.
A kékszakállú herceg vára Lőkösházán, Dénes Viktor rövidfilmje, Budapest Táncfesztivál, Ős-P. Box-koncert, Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, rövidfilmes pályázat, kezdő kincsvadászok, nyílik a Citadella.