46a5ccb5-f642-4f40-b860-d910b0ce3138.jpg

Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.

Március 25-én adták át a díjat, amelyet Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta végrendeletében alapított, és amelynek odaítéléséről az egyetem oktatóiból álló kuratórium dönt. A kitüntetést 1984 óta minden évben olyan kimagasló tevékenységet végző magyar művészek kaphatják meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, valamint a bartóki szellemiség megőrzéséhez.

A Zeneakadémia közleménye szerint a díjátadón dr. Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora a kuratórium nevében köszöntőt mondott, felolvasta a végrendelet vonatkozó részét, ezután pedig a laudációk következtek.

Dobozy Borbálát a Kossuth-díjas karnagy és karmester, Kamp Salamon méltatta: mint hangsúlyozta, a díjazott repertoárja magában foglalja a csembalón előadható különböző zenetörténeti korszakok alkotásait, egészen a személyesen neki dedikált kortárs kompozíciókig. Kitért arra is, hogy művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll, lemezre vette a német szerző számos alkotását, interpretációja nyomán pedig utolérhetetlenül finom költőiséggel és melegséggel szólalnak meg a zeneszerző lírai, lassú tételei.

Csalog Gábort a Zeneakadémia volt rektora, Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész laudálta, kiemelve: zongoraművészetét immár több évtizede a magyar zenei élet kiemelkedő értékei között tartjuk számon, aki tanulmányait követően széles látókörű, gondolkodó művésszé lett, és akinek magas zenei intellektusához magával ragadóan szuggesztív, minden pillanatban érdekes, ösztönös muzsikus személyiség társul. Falvai arról is megemlékezett, hogy Csalog Gábor szoros szakmai kapcsolatot ápol Kurtág Györggyel, a komponista pedig zenei személyiségének kialakulására valószínűleg a legnagyobb hatást gyakorolta.

Címlapfotó: Csalog Gábor zongorázik a Cziffra Fesztivál Liszt-maratonján a budapesti MOMKultban 2023. április 17-én. Fotó: MTI/Mónus Márton

Ez is érdekelheti

Carrerasszal a Metropolitanban, Domingóval a Scalában énekelt a második Callasként ünnepelt Sass Sylvia

Július 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Sass Sylvia Kossuth-díjas opera-énekesnő, akit második Callasként ünnepelt a kritika, és aki a pályafutása alatt nemcsak elénekelte, hanem erős színészi eszközökkel életre is keltette az általa megformált hősnőket.

A cseh indie rocktól a spanyol flamenco-balettig – Nemzetközi produkciók a Művészetek Völgyében

Alternatív popzene Luxemburgból, klasszikus muzsika Kanadából, történetmesélő szóművész Hollandiából – csak néhány a 35. Művészetek Völgye sokszínű nemzetközi programkínálatából. Lássuk, milyen külföldi fellépőkkel találkozhatunk július 24-től augusztus 2-ig Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön!

Július 5-én történt

1914. július 5-én született – és 1995-ben hunyt el – a zongora poétájának is nevezett Fischer Annie, a huszadik század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésze, aki csodagyerekként kezdte a pályáját, majd csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja. „Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön” – fogalmazta róla a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás.

Hírmozaik – július 4.

Még lehet kedvezményes jegyeket váltani Gombaszögre, idén is mentorprogramot indít az Artisjus, elkezdődött a filmfesztivál Karlovy Varyban – hírösszefoglalónk.