46a5ccb5-f642-4f40-b860-d910b0ce3138.jpg

Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.

Március 25-én adták át a díjat, amelyet Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta végrendeletében alapított, és amelynek odaítéléséről az egyetem oktatóiból álló kuratórium dönt. A kitüntetést 1984 óta minden évben olyan kimagasló tevékenységet végző magyar művészek kaphatják meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, valamint a bartóki szellemiség megőrzéséhez.

A Zeneakadémia közleménye szerint a díjátadón dr. Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora a kuratórium nevében köszöntőt mondott, felolvasta a végrendelet vonatkozó részét, ezután pedig a laudációk következtek.

Dobozy Borbálát a Kossuth-díjas karnagy és karmester, Kamp Salamon méltatta: mint hangsúlyozta, a díjazott repertoárja magában foglalja a csembalón előadható különböző zenetörténeti korszakok alkotásait, egészen a személyesen neki dedikált kortárs kompozíciókig. Kitért arra is, hogy művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll, lemezre vette a német szerző számos alkotását, interpretációja nyomán pedig utolérhetetlenül finom költőiséggel és melegséggel szólalnak meg a zeneszerző lírai, lassú tételei.

Csalog Gábort a Zeneakadémia volt rektora, Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész laudálta, kiemelve: zongoraművészetét immár több évtizede a magyar zenei élet kiemelkedő értékei között tartjuk számon, aki tanulmányait követően széles látókörű, gondolkodó művésszé lett, és akinek magas zenei intellektusához magával ragadóan szuggesztív, minden pillanatban érdekes, ösztönös muzsikus személyiség társul. Falvai arról is megemlékezett, hogy Csalog Gábor szoros szakmai kapcsolatot ápol Kurtág Györggyel, a komponista pedig zenei személyiségének kialakulására valószínűleg a legnagyobb hatást gyakorolta.

Címlapfotó: Csalog Gábor zongorázik a Cziffra Fesztivál Liszt-maratonján a budapesti MOMKultban 2023. április 17-én. Fotó: MTI/Mónus Márton

Ez is érdekelheti

Ünnepeljük világhírű karmestereinket a klasszikus zene napján!

Május 30-án, Kocsis Zoltán születésnapján ünnepeljük a magyar klasszikus zene napját. Ez a nap többek között a karmesterek ünnepe is. Ez alkalomból Kocsis Zoltán mellett felvillantjuk Reiner Frigyes, Doráti Antal, Solti György és Fischer Iván káprázatos karrierjét is.

Őserő, Parsifal, zenélő udvar – Programajánló a magyar klasszikus zene napja alkalmából

1952. május 30-án született – és már tíz éve elhunyt – Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, akinek születésnapján 2021-től a magyar klasszikus zene napjáról is megemlékezünk. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kezdeményezte emléknapon szeretnénk néhány komolyzenei programot olvasóink figyelmébe ajánlani.

Kocsis Zoltán születésnapján (is) a klasszikus zene mindenkié

2021 óta május 30-án, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok kezdeményezésére Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester születésnapján ünnepeljük a magyar klasszikus zene napját, amikor is egy koncertsorozat keretében a klasszikus magyar művek mellett új, kortárs kompozíciók is megszólalnak.

Ligeti Györgyöt egyszerre vonzotta a káosz és a rend

1923. május 28-án született Ligeti György, a 20. század egyik legnagyobb komponistája, akit sokan a 2001: Űrodüsszeia című korszakalkotó film zenéjéből ismernek. A film elején az ősember feldob egy csontot, majd a snitt végén egy űrhajó repül el. Vannak sorsok, amelyek megidézik az időugrást. Ligeti élete különösen. Ligeti György tíz idézete köré gyűjtjük pályája emlékezetes, kvantumugrásokat idéző fordulatait.