A hónap legnagyobb durranásai az elmúlt fél évszázadban

Tíz éve rendezték a legnagyobb hazai Picasso-kiállítást, húsz esztendeje zajlott a Bartók-év, három évtizede indult a Múzeumok Majálisa, 1986-ban jelent meg a magyar posztmodern kulcsműve, a Bevezetés a szépirodalomba, fél évszázada jött ki a Fonográf az FG-4 című albumával, amelyet azután adtak ki, hogy állítólag majdnem feloszlottak egy Pink Floyd-koncert miatt.

Emilie Bouvard, a francia nemzeti Picasso múzeum kurátora és művészettörténésze bemutatja a „Kardos testőr” című festményt Pablo Picasso „Átváltoztatás” című kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában, 2016. április 20-án. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Emilie Bouvard, a francia nemzeti Picasso-múzeum kurátora és művészettörténésze bemutatja a Kardos testőr című festményt Pablo Picasso Alakváltozások című kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában 2016. április 20-án. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Picasso alakváltozásai

Tíz esztendeje, 2016-ban a Magyar Nemzeti Galéria adott otthont az addigi legnagyobb hazai Picasso-kiállításnak, a Picasso – Alakváltozások, 1895–1972 című tárlat a párizsi Musée National Picasso-Paris gyűjteményéből válogatott több mint száz alkotást, köztük festményeket, szobrokat és grafikákat. A kiállítás nem csupán a zseniális spanyol művész összes alkotói periódusát mutatta be, hanem egy izgalmas vezérfonalra, az emberi alak ábrázolásának folyamatos transzformációjára fűzte fel az életmű hét évtizedét.

Bartók-vita

Egy évtizeddel korábban, 2006-ban, a Bartók-év alkalmából, a zeneszerző születésének 125. évfordulóját ünnepelte az ország. A Magyar Állami Operaház különleges esttel készült: felújításként tűzték műsorra a szerző három meghatározó színpadi művét, A fából faragott királyfit, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát. Noha a Szinetár Miklós rendezésében, Román Sándor és Lőcsei Jenő koreográfiájával készült produkciókat izgatottan várta a publikum, az ünnep nem zajlott felhőtlenül. Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutódja és a jubileumi év védnöke nyílt levélben határolódott el az Opera előadásától, ami komoly szakmai és közéleti vitákat generált a bartóki örökség értelmezéséről.

Bartók Béla 1939 márciusában. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP
Bartók Béla 1939 márciusában. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP

Múzeumok a Múzeumkertben

Harminc évvel ezelőtt, 1996-ban az ország a honfoglalás 1100. évfordulóját, a millecentenáriumot ünnepelte. Ebben az évben vette kezdetét egy azóta is töretlen népszerűségnek örvendő hagyomány, a Múzeumok Majálisa. A Magyar Nemzeti Múzeum kezdeményezésére a múzeumok jelképesen kiléptek a falaik közül, s a Múzeumkertben, kötetlen, fesztiválszerű keretek között mutatkoztak be a nagyközönségnek. A cél nem csupán a szórakoztatás volt, de az is, hogy az interaktív programokon keresztül a fővárosi publikum is megismerje a vidéki gyűjtemények rejtett kincseit. Ezzel párhuzamosan országszerte történelmi fesztiválok és emlékkiállítások sorozata indult útjára, közelebb hozva a múltat a mindennapokhoz.

Érdeklődők az első alkalommal megrendezett Múzeumok Majálisán a Magyar Nemzeti Múzeum megújult kertjében 2019. május 18-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Érdeklődők az első alkalommal megrendezett Múzeumok Majálisán a Magyar Nemzeti Múzeum megújult kertjében 2019. május 18-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A posztmodern áttörése

1986 májusa az irodalomkedvelők számára marad emlékezetes: az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető Könyvkiadó Esterházy Péter monumentális kötetét, a Bevezetés a szépirodalomba címűt. Balassa Péter kritikus azonnal a magyar posztmodern legfontosabb alapműveként köszöntötte a könyvet. Bár a hazai próza megújulása már a '70-es évek végétől érzékelhető volt a „Péterek” (Esterházy és Nádas) fellépésével, a Bevezetés... tette végleg egyértelművé: a hagyományos, történetmondó realizmus korszaka lezárult. A mű fogadtatása egyszerre volt ünnepi, zavarodott és heves vitákkal teli, Esterházy alakja köré pedig valóságos kultusz épült. A váltásra vágyó értelmiség számára ő vált az „írófejedelemmé”, vagy ahogy rajongói emlegették: az „EP”-vé.

Esterházy Péter Kossuth-díjas író megnyitja a 87. Ünnepi Könyvhetet és a 15. Gyermekkönyvnapokat a Vörösmarty téren, Budapesten 2016. június 9-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI
Esterházy Péter Kossuth-díjas író megnyitja a 87. Ünnepi Könyvhetet és a 15. Gyermekkönyvnapokat a Vörösmarty téren, Budapesten 2016. június 9-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI

Fonográf és Pink Floyd

Ha még messzebbre, pontosan fél évszázadot utazunk vissza az időben, 1976-hoz érkezünk, amikor a Fonográf együttes megjelentette FG-4 című albumát. A cím némileg megtévesztő, tudniillik a zenekar Szörényi Levente Utazás című szólólemezét is az együttes első korongjaként kezelte. A lemez bemutatta a banda legnagyobb erősségét: a Szörényi fivérek, Tolcsvay László és Móricz Mihály alkotta különleges, négyszólamú kórust. Bródy János ezzel az albummal kezdett el konceptuális lemezekben gondolkodni, miután a zenekar Bécsben élőben látta a Pink Floyd Wish You Were Here-koncertjét. A koncert élménye olyan elemi erővel hatott rájuk, hogy a legenda szerint sörözés közben felmerült: a látott profizmus után „most kéne abbahagyni”. Szerencsére nem tették.

A Fonográf együttes, elől Szörényi Szabolcs és Szörényi Levente, mögöttük Móricz Mihály, Németh Oszkár, Tolcsvay László és Bródy János 1980-ban. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
A Fonográf együttes, elöl Szörényi Szabolcs és Szörényi Levente, mögöttük Móricz Mihály, Németh Oszkár, Tolcsvay László és Bródy János 1980-ban. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan