44a78cf2-77a2-45fd-aa01-b1a122e197b2.jpg

Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója

Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.

Budapesten született, nyolcévesen kezdett hegedülni. 1974-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol Halász Ferenc (hegedű), valamint Rados Ferenc, Mihály András és Kurtág György (kamarazene) tanítványa lett. Még az intézmény hallgatójaként 1979-ben első díjat nyert a Hubay Jenő-hegedűversenyen, majd Nathan Milsteinnél folytatta tanulmányait Zürichben. Főiskolai évei alatt, 1975-ben növendéktársaival –Schranz Károly, Ormai Gábor és Fejér András – vonósnégyest alapított, két évvel később nemzetközi ismertségre és elismertségre tettek szert, miután megnyerték az eviani nemzetközi vonósnégyesversenyt, ahol a kritikusok díja is az övék lett. Az együttest, amellyel 1978-ban Portsmouth-ban, Bordeaux-ban és Budapesten, 1981-ben pedig Pozsonyban is első helyezést értek el, 1992-ig vezette.

A magyar zenészek közül ők voltak az elsők, akik nem játszottak zenekarban, a kvartett volt az egyetlen állásuk.

Olyan neves művészekkel léptek fel, mint Yehudi Menuhin, Solti György, Isaac Stern, Msztyiszlav Rosztropovics, Joshua Bell, Gidon Kremer, Schiff András vagy Kocsis Zoltán. 1996-ban Várjon Dénessel és Szabó Péterrel megalapította a Takács Zongoratriót (a formációval Lajtha László, Liszt Ferenc és Veress Sándor műveiből a világon elsőként készítettek hangfelvételeket), 1998-ban pedig Tuska Zoltánnal, Papp Sándorral és Perényi Miklóssal a Mikrokosmos vonósnégyest, amellyel 2008-ban felvették Bartók összes vonósnégyesét. Takács-Nagy Gábort a magyar zene, főként Bartók Béla műveinek egyik leghitelesebb előadójaként tartják számon.

1997-től 2021-ig a genfi zeneakadémia (Haute École de Musique) vonósnégyes szakának professzoraként működött. 1998-ban kezdett tanítani kamarazenét Varga Tibor meghívására a világhírű magyar hegedűművész svájci, sioni zeneakadémiáján. Érdeklődése 2002-ben fordult a vezénylés felé, bár a dirigálásra Solti György zongoraművész, karmester már egy évtizeddel korábban, egy 1991-ben adott közös fellépésük alkalmával biztatta. Csaknem két és fél évtizeddel ezelőtt állt először a karmesteri pulpitusra, szintén Varga Tibor felkérésére.

Egy interjúban karmesterként Solti mellett Wilhelm Furtwänglert, Carlos Kleibert és Fricsay Ferencet nevezte példaképének,

a kortársak közül pedig a holland Bernard Haitinkot. 2005-ben Genfben megalapította saját zenekarát, a Camerata Bellerivét. 2006-ban a Weinberger Kammerorchester zenei vezetője lett, a következő évben a Verbier Fesztivál Kamarazenekara művészeti vezetőjének nevezték ki. 2013-ban megkapta a svájci állampolgárságot. 2010 és 2012 között a MÁV Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója volt (közben a világon elsőként készített felvételt Karl Jenkins A walesi bárdok című oratóriumából), 2013 és 2017 között az Ír Kamarazenekar élén állt.

A világ számos zenekarát dirigálta, 2011-ben a Manchester Camerata brit kamarazenekar első karmestere lett. 2012 óta a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere (1993-tól nyolc évig koncertmestere volt), 2024 júniusa óta a minnesotai Saint Paul Chamber Orchestra (SPCO) egyik művészeti vezetője. Takács-Nagy Gábor azt vallja, hogy egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.

Több külföldi zeneakadémia és konzervatórium tanára, rendszeresen tart mesterkurzusokat, vendégkarmestere több zenekarnak.

2012-ben a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagjává választották. A 2023-ban alakult Magyar Muzsikusok Szövetségének alapító tagja.

Munkásságát 1983-ban Liszt Ferenc-, 2017-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal, 2020-ban a Cziffra Fesztivál Életműdíjával ismerték el. 2021-ben érdemes művész címet és Prima Primissima díjat kapott. 2024-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „a magyar klasszikus zenét több évtizedes inspiratív előadó- és kamaraművészi tevékenysége mellett első rangú karmesteri munkájával is gazdagító művészete elismeréseként”.

A Deutsche Grammophon 2023-ban adta ki Beethoven kilenc szimfóniájának a Verbier Fesztivál Kamarazenekarával rögzített koncertfelvételét, öt lemezen. A tervek szerint idén nyáron Mozart Cosi fan tutte című operáját vezényli a Verbier Fesztiválon, ahol korábban nagy sikerrel dirigálta a Don Giovannit, valamint a Figaro házasságát, s ahol kamarazenei mesterkurzust is tart majd.

Címlapfotó: Takács-Nagy Gábor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész. Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Ez is érdekelheti

Hogyan lett a magyar csodagyerekből a Brit Birodalom tiszteletbeli lovagja?

Százhuszonöt éve, 1899. november 18-án született Ormándy Jenő (Eugene Ormandy) magyar-amerikai karmester, aki több évtizedig állt a Philadelphiai Zenekar élén.

Vezényel, rendez, zenekart igazgat és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához – Fischer Iván 75

Január 20-án hetvenöt éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. A világ egyik legkeresettebb dirigense nevéhez rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek, zeneszerzőként pedig kamaraoperát komponált és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához.

Kobajasi Kenicsiró karrierje ezer szállal kötődik Magyarországhoz

Április 9-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Kobajasi Ken-Icsiró (Kenicsiró) japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.

Szerencsés fajta vagyunk mi, muzsikusok

Negyven éve, 1984. június 12-én halt meg Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester, a magyar és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő egyénisége, aki több mint három évtizedig volt a Magyar Állami Hangversenyzenekar – a mai Nemzeti Filharmonikusok jogelődje – fő-zeneigazgatója.