Jelenleg Nagykanizsa keleti csomópontja és a Zalakomár közötti szakaszon az utolsó helyszíneken végeznek régészeti feltárásokat, és a megyehatárnál is befejezéshez közelednek a régészeti munkák. A ma is épülő zalai autópályán 1999 nyarán kezdődtek el a feltárások, 56 helyszínen végeztek régészeti ásatásokat. Az összesen 500 ezer négyzetméteres feltárt területen az újkőkor legkorábbi szakaszától a késő középkorig szinte minden korszak képviseltette magát.
"Már a geofizikai felméréseknél és a próbafeltárásoknál sejteni lehetett, hogy az újkőkori lelőhelyek sokkal jelentősebbek és nagyobbak, mint a többi korszak lelőhelyei, és olyan leletanyagok jöttek elő, akkora számban, mint még megyénkben eddig soha" - fogalmazott Frankovics Tibor.
Korábban is ismert volt, hogy elődeink már 7000 évvel ezelőtt körárkokkal, sáncrendszerrel védték településeiket, de ilyen nagy felületen ilyesmi eddig még nem volt látható, legfeljebb az árok-rendszer egy-egy kis szelete kerülhetett feltárásra. Sormás környékén több árokrendszerrel körülvett újkőkori település nyomait is megtalálták. A települések házai cölöpszerkezetes, paticsfalú építmények voltak. Letenye határában Árpád-kori kovács települést tártak fel a régészek. A környéken ma is megtalálhatók a "Csitár" földrajzi nevek, amelyek megőrizték a kovácsmesterség középkori megnevezését - mesélte el Frankovics Tibor.
Az autópálya építéseknél talált nagy mennyiségű lelet számára külön raktárbázist alakítottak ki Gellénházán, a leletek meghatározása és leltározása folyamatosan történik. Tudományos feldolgozása azonban évekig is eltarthat. "A Nyugat-Dunántúl patakokkal szabdalt felszínén szinte minden patakpart régészeti lelőhely, amely őrzi az elmúlt évezredek kultúráinak, népeinek nyomait" - mondta végezetül Frankovics Tibor.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
