Erdő Péter arra emlékeztetett: a templom névadója Szent István király, az egyházmegye védőszentje a Nagyboldogasszony, a székesfehérvári bazilikának pedig különleges szerepe volt a katolikus egyház és Magyarország életében is. Székesfehérváron temetkeztek a magyar királyok a középkorban, és az ősi bazilikát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték – tette hozzá.

Szentbeszédében Erdő Péter méltatta Szűz Máriát, hiszen Nagyboldogasszony ünnepén az ő mennybevételét ünnepli a katolikus egyház. Úgy fogalmazott: királynéja ő minden szenteknek, benne hitünk végső céljának beteljesedése jelenik meg, majd azt kérte, adjuk meg a megbecsülést, a tiszteletet és a valódi elismerést az édesanyáknak.

Spányi Antal megyés püspök azt hangoztatta: Szent István az országát és a nemzetét Székesfehérváron bízta a Szűzanya oltalmába. Elmondta: 2014-ben a tetőszerkezet megroppanása veszélybe sodorta a Szent István király nevét viselő székesfehérvári bazilikát, ezért előbb a külső szerkezetet, majd 2018-tól a templombelsőt is megújították.

A Székesfehérvári Egyházmegye az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a mai, megjelenésében barokk stílusú székesegyház belső felújítása során – Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével – elkészült 2000 négyzetméter falkép tisztítása, konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 négyzetméter vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása.

Emellett mintegy 1500 négyzetméter műmárvány és stukkó felületet, valamint a szószéket és minden fém berendezési tárgyat is helyreállítottak. Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, a sekrestyebútorok és más fa berendezési tárgyak is megújultak.

A munkák során 424 négyzetméter felületet aranyoztak be a szakemberek, csaknem 1,4 kilogramm arany felhasználásával.

Az orgonakarzat feletti, többször átfestett, 19. századi, Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint.

A műtárgyak restaurálása mellett korszerű audiovizuális rendszert telepítettek, valamint épületgépészeti és vagyonbiztonsági munkákat is végeztek – olvasható az egyházmegyei közleményben.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila