?Mi, magyarok az emlékévek bűvöletében élünk: minden évre jut két-három olyan évforduló, amelyre méltán vagyunk büszkék. Néha ezek az évfordulók egymással rivalizálnak, komoly verseny folyik, mire biztosítson nagyobb költségvetési forrást a kormány, mi az, amivel meg tudjuk szólítani az ifjúságot, amiből társadalmi programot tudunk indítani? ? mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára. Ebben az évben talán a legfontosabb az 1956-os forradalom kerek évfordulója, de ugyanilyen fontos, hogy az első világháború két évvel ezelőtt megkezdődött centenáriumi megemlékezései idén is folytatódjanak ? tette hozzá. ?Nekünk, akik Magyarország politikai vezetéséért vagyunk felelősek, szent kötelességünk emlékezni arra a történelmi személyiségre, aki születésének 225. évfordulója van idén, és akinek a halálára éppen ezen a napon, április 8-án emlékezünk: hiszen 156 éve hunyt el gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar? ? hangsúlyozta L. Simon László. Felhívta a figyelmet, hogy ?szent kötelességünk fejet hajtani a munkássága, az életútja, a hazáért, a nemzeti közösségért tett valamennyi cselekedete, a gazdasági életben megvalósított innovatív tevékenységének máig ható eredményei előtt?. Fontos, hogy azt a lehetőséget, amelyet a 225. évforduló számunkra nyújt, a lehető leggazdagabban töltsük ki ? mutatott rá. ?Ezért döntött úgy a magyar országgyűlés egy héttel ezelőtt, hogy az évet Széchenyi-emlékévnek nyilvánítja? ? zárta beszédét L. Simon László.
A beszédet követően L. Simon László, Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója, Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, valamint Bodrogai László Anzelm, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont főigazgatója elhelyezték az emlékezés koszorúját a Széchényi Mauzóleumban.
A jubileumi emlékév alkalmából tervezett bélyeg ünnepélyes kibocsátására a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban került sor. L. Simon László beszédét Széchenyi-idézettel kezdte: a politikai munkában, a mindennapi küzdelemben, a hétköznapi csatározásokban meghatározó erejű e Széchenyi-gondolat: ?Az erős ellenáll, a gyenge kétségbeesik.? ?Aki a mi pályánkon nem ennek a gondolatnak a jegyében végzi munkáját, az alkalmatlan a feladatára? ? emelte ki. Olyan személyre emlékezünk most ? fűzte hozzá ?, aki nagyon sok területen tevékenykedő embernek lehet méltán a példaképe. ?Széchenyiben ugyanis nemcsak a politikust, a nagy államférfit kell fölfedeznünk, hanem a nagy újítót, a nagy álmodozót is, aki amellett, hogy hazája és nemzete felemelkedéséért küzdött, képes volt mindenben megtalálni azt a lehetőséget, amely egyfajta progresszivitás jegyében megfogalmazható jövőbe mutatott? ? mondta L. Simon László.
?Nem, mi nem születünk reformereknek, magunkat kell megreformálnunk. Látogatnunk kell az alázat és az önmegtagadás iskoláját? ? folytatta beszédét egy Széchenyi-idézettel az államtitkár. ?Ez a legfontosabb üzenet minden mai politikus felé. Ha ezt megtettük, csak ezután van elég hitelünk ahhoz, hogy megreformáljuk a környezetünket és a hazánkat. Akik nem így tesznek, azok nem alkalmasak megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek egy ország, egy-egy terület vezetését jelentik? ? jegyezte meg L. Simon László.
Az államtitkár a különleges bélyeg kapcsán kiemelte: mindenki által könnyen felfejthető szimbolikával mutatja meg azt, hogy Széchenyi szerteágazó tevékenységének egyik fontos része volt a magyar folyók ? köztük a Duna ? szabályozása. ?A Duna által körülhatárolt szigetből pedig elénk rajzolódik egy markáns arc. Olyan ember arcvonásai ezek, akinek munkássága ? amíg él magyar a Földön ? meghatározó és példaértékű? ? jegyezte meg az államtitkár.
Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: Széchenyi olyan innovációkat honosított meg, amelyek hozzájárultak a felemelkedéshez ? legyen az gazdasági vagy társadalmi jellegű. ?Emellett olyanokat is, amelyekről elsőre azt gondolnánk, hogy a szórakozást szolgálják ? mint a lóverseny vagy az első kaszinó. Holott ezek a helyszínek a párbeszédet jelentették? ? tette hozzá.
Folyamatosan fejlődnünk kell, követnünk azokat a technológiákat, amelyek biztosítják, hogy hosszú távon fennmaradjunk a világban. Ugyanakkor nagyon fontos a hagyományőrzés is, amelynek eszköze a Magyar Posta számára a bélyeg ? mutatott rá Szarka Zsolt. ?Ez több mint 150 éve olyan eszköz, amely lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk nagyjainkra, fontos eseményeinkre. Üzenethordozók volt egykor és reméljük, az elkövetkezendő évszázadokban is azok lesznek? ? mondta. Szarka Zsolt tájékoztatott, hogy Széchenyi a leggyakoribb motívum: a Magyar Posta bélyegkibocsátásában 31 alkalommal szerepeltek vagy a személye, vagy a tettei. A mostani, 225 forintos névértékű bélyeg ifj. Szunyoghy András grafikusművész terve alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 300 ezer példányban, és április 8-án került forgalomba.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
