Hogy indult el a Filharmónia Magyarország története?
2010 májusában lettem a Filharmónia dél-dunántúli irodájának igazgatója, korábban 20 évig a Pécsi Bazilika orgonaművészeként szerveztem koncerteket a városban és a régióban. 2013-ban ért az a megtiszteltetés, hogy Balog Zoltán miniszter úr felkért a Filharmónia Magyarország, azaz a három területből egyesült filharmóniák vezetésére ügyvezető igazgatóként. Az elején sokan vitatták, mennyire volt jó döntés az egyesítés, de az azóta eltelt másfél év remekül igazolja és bizonyítja, hogy mennyivel hatékonyabban tud működni egy koncertszervező cég, ha maga mögött tudhatja az országot, mint ha szét van szabdalva területekre. Hogy ne menjünk túl messzire, januárban például sikerült megszerveznünk az Orosz Nemzeti Zenekar magyarországi koncertjét. Budapesten egy ilyen program nem annyira ritka, de Pécsen több mint négy évtizede nem járt ehhez hasonló világhírű együttes. Ez is az országossá válás hozadéka, hiszen a kis dél-dunántúli iroda soha nem lett volna képes rá, hogy meghívjon egy ilyen zenekart.
Mi a legfontosabb terület a Filharmónia számára?
A fiatalok és az ifjúsági koncertek, amelyek tekintetében azt mondhatjuk, hogy az ország legnagyobb virtuális koncertterme a miénk, mert egy év alatt több mint 250 ezer általános ? és középiskolás fiatalnak teremtünk lehetőséget arra, hogy koncerteket hallgasson. Jelenleg is tárgyalásokat folytatunk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, hogy ezt a számot tovább növeljük. A cél ugyanis az, hogy minden gyereket elérjünk, és ki más, ha nem a Filharmónia Magyarország lenne erre a legalkalmasabb. Az egész országban jelen vagyunk, a legkisebbtől a legnagyobb településekig: több mint 200 helyszínen, ezer alkalommal szervezünk koncerteket a gyerekeknek. Ezek a számok szerencsére bővíthetők, már ez alatt a másfél év alatt sikerült előrelépnünk, új munkatársakat fölvennünk, illetve feltérképezni a lehetőségeinket, hogyan tudnánk tovább fejlődni. Ezzel tulajdonképpen rá is mutattam, melyek tevékenységünk fő területei: az ifjúsági koncertjeink, illetve a felnőtt bérleteink és fesztiváljaink, ahol 40 ezer látogatóval számolhatunk évente.
Melyek ezek a fesztiválok?
Öt fesztiválunk van. Júniusban Fertődön a Régi Zenei Napok: mesterkurzusok magyar és külföldi hallgatóknak, ahol a világ legnevesebb zenészei oktatnak és koncerteznek. Júliusban Szombathelyen rendezik meg a Bartók Szemináriumot és Fesztivált, ahol a névadó okán természetesen a legújabb zene, és maga Bartók van a középpontban. Itt is a világ legnagyobb előadóit hívtuk meg, de ennek a témakörnek szerencsére Magyarországon is számos neves képviselője akad, például Kocsis Zoltán, Lakatos György vagy Rohmann Imre. A harmadik a Korunk Zenéje fesztiválunk, ami a Filharmónia Magyarország egyesülése óta vált országossá. Van egy Egyházzenei Fesztiválunk is, amelyet épp most indítottunk újra útjára: korábban csak pécsi volt, de immáron országossá tettük. Négy év alatt négy különböző város lesz a központja: idén Nyíregyházán a bizánci ortodox egyházzene áll a fókuszban, jövőre Pécs és a katolikus egyházzene, 2017-ben Debrecen és a református egyházzene, végül pedig Sopron lesz a központ, és az evangélikus egyházzene áll majd a középpontban. Az ötödik fesztivál a Zeneszüret Pécsen, amelyet mindig az ősz végén tartunk, és az vele a célunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk a komolyzenét. Ha esetleg ők nem mennek be a koncerttermekbe, akkor mi megyünk ki az utcára és a bevásárlóközpontokba. Fontos még megemlíteni, hogy minden évben nemzetközi zenei versenyeket is szervezünk, jövőre például együtt rendezzük a Liszt Ferenc Zeneakadémiával a Liszt Ferenc zongoraversenyt.
Az előbb említett fesztiválon kívül az egyházzene máshol is kiemelt szerepet kap a programokban?
Az elmúlt évtizedekben nem voltak annyira jellemzőek az orgonakoncertek, az utóbbi pár évben azonban - részben elfogultsági okokból, orgonaművészként ? nagyon igyekeztem, hogy ezen a téren előre lépjünk, és OrgonaPont néven több városban is orgonakoncert sorozatok indultak. Ilyen módon az egyházzenéhez is kapcsolódunk, illetve tavaly, amikor az Egyházzenei Fesztivál megújítását terveztük, rendeztünk egy OrgonaPont Fesztivál napot is. Az volt a cél, hogy reggeltől estig az országban valahol szóljon az orgona, amibe nagy örömünkre a Bartók Rádió is bekapcsolódott egy négyórás élő közvetítéssel. Úgy gondolom, nagyon sikeres volt.
A Pécs központúságnak nyilván rengeteg előnye van, de időnként nem nehezíti meg a munkát?
Természetesen minden héten szükséges eljönnöm Budapestre is, mert mindig akad olyan intéznivaló vagy tárgyalnivaló, amit csak itt tudok megejteni. De sokkal több előnye van, mint hátránya, amiből elsősorban a vidék profitál. Talán mi voltunk az elsők, az úttörők, akik ezt a decentralizációs folyamatot elindították, és szerintem fontos, hogy ez minél jobban átmenjen a köztudatba, és egyre elfogadottabbá váljon, hogy nem mindennek Budapesten kell történnie. Erre azért is nagyon méltó volt Pécs városa, mert sok világhírű művész szerint is itt található Magyarország legkiválóbb akusztikájú koncertterme, a Kodály Központ. Nagy öröm, hogy ez 2010-ben, amikor Pécs volt Európa kulturális fővárosa, elkészülhetett. Igyekszünk is kihasználni, és nyilván ennek a hozadéka is, hogy egy ennyire fontos, komolyzenét szervező cég központja a városba kerülhetett.
Szóba kerül az Orosz Nemzeti Zenekar januári látogatása. Ez egy nagy lépés volt a Filharmónia Magyarország számára?
Igen, ilyen léptékű koncertet nem hogy a dél-dunántúli iroda nem tudott volna megszervezni, de a legnagyobb költségvetésű terület, Budapest és Felső-Dunántúl sem. Bár igyekeztek világhírű művészeket hívni, és egy-egy kisebb méretű együttest sikerült is, de olyan nagy zenekar koncertjét, akiknek már az utaztatása is komoly költség, korábban nem sikerült megszervezni. Most viszont egy országos gazdálkodásból, takarékos és megfontolt lépésekkel össze lehetett hozni. A Paksi Atomerőmű személyében támogatóra is találtunk, illetve a Miniszterelnökség is fontosnak tartotta, és ilyen összetevőkkel már megvalósulhatott, de ehhez elengedhetetlen volt ennek a cégnek a létrejötte. Így könnyebben tudunk tárgyalni az ide érkezőkkel, fellépőkkel, hiszen minden előadóművész számára fontos, hogy ha eljön egy idegen országba, akkor ne csak egy este léphessen fel, hanem lehetősége legyen máshol is szerepelni.
Ezek szerint a budapesti és a pécsi koncertek minden téren sikeresek voltak.
Óriási sikere volt a programnak, mindenki, aki ott volt, azóta is szuperlatívuszokban emlegeti az estét. Fantasztikus volt a két szólista, Várdai István és Baráti Kristóf, aki egy német zenei szaklap felmérése szerint a világ legkeresettebb hegedűművésze. Mihail Pletnyov vezényelte az Orosz Nemzeti Zenekart, akiknek néhány tagjával sikerült elbeszélgetni és megismerkedni is. Nagyon kedves emberek, akik örömmel érkeztek Magyarországra.
Az is öröm volt számunkra, hogy a budapesti koncertet az Erkel Színházban tarthattuk, ami tudomásom szerint 1800 székével Közép-Európa legnagyobb színháztere. Fantasztikus látvány volt, hogy ennyien ülnek a nézőtéren, hát még amikor a taps is megszólalt, pláne, hogy több ráadással. Ezek azok az örömök, amelyek fontosak egy szervező számára, illetve az, amikor én is beülhetek az egyik székbe, és hallhatom, milyen fantasztikusan szól az együttes, és milyen csodálatos műsort sikerült összeállítaniuk. A repertoár szerintem minden igényt kielégített, hiszen szerepelt benne népszerű mű, 20. századi, és olyan is, ami Magyarországon ritkán hallható. Ezek együtt mind fontosak ahhoz, hogy egy rendezvényről azt mondhassuk, sikeres volt.
Kik a következő fellépők, akik Magyarországra érkeznek majd?
Áprilisban érkezik hozzánk a Westminster Katedrális Kórusa, akik szintén több városban lépnek fel, Budapest mellett a pécsi és szombathelyi közönségnek is énekelnek majd. Martin Baker kiváló orgonaművész és karnagy vezeti az együttest, és nem csak a kórus fog énekelni, de az orgonaművész az orgonát is megszólaltatja. Nemrég adták át és szentelték fel a Mátyás-templom új orgonáját, amelyet ezen a koncerten is hallhat már a közönség. A hallgatók megszokták, hogy általában nem látják az orgonaművészt, hiszen az fent ül a kóruson, de a Pécsi Bazilika után most már a Mátyás templomban is kapott lenti játszóasztalt az orgona, a hallgatóság így végre a művészt is látni fogja. Májusban szintén az orgona játssza az egyik főszerepet, amikor Vásáry Tamás vezényli a MÁV Zenekart, és Kovács Szilárd játszik egy fantasztikus orgonaversenyt. Ezek a közeljövő nagyobb programjai, de már az év végére is készülünk: decemberben a nagyon kiváló Norvég Barokk Zenekart várjuk, hogy előadják a szintén kiváló magyar Purcell Kórussal és külföldi szólistákkal Bach Karácsonyi oratóriumát. Közben pedig a már említett fertődi Régi Zenei Napokon és a szombathelyi Bartók Fesztiválon is szeretettel várjuk a közönséget.
Hogyan tovább? Melyek a Filharmónia Magyarország legfontosabb célkitűzései a következő évekre?
A preferencia a távolabbi célok tekintetében is az, amit megfogalmaztam: az első és legfontosabb az ifjúság. Jelenleg is tárgyalásokat folytatunk a Virtuózok producereivel, hiszen fantasztikus, ahogy kitalálták ezt a nemes vetélkedést a gyerekek számára. Szeretnénk, ha ezt a programot minél többen megismernék szerte az országban. Szeretnénk tovább növelni az ifjúsági nézőszámot is. Ha nem is mindenkit mi érünk el, hanem más zenekarok vagy művelődési házak is besegítenek, de az a cél, hogy a 250 ezres számot évről-évre jelentős mennyiségben növelni tudjuk. Természetesen a felnőtt koncertjeink is ugyanilyen fontosak számunkra, amelyekről általánosságban elmondható, hogy elsősorban az idősebb korosztály érdeklődik a komolyzene iránt. Ennek számos oka van, de talán nem áll vele ellentmondásban, ha arra törekszünk, hogy minél több fiatalt elérjünk a koncertjeinkkel. Ebben az a legnehezebb feladat, hogy megtaláljuk a megfelelő csatornákat, ahol elérhetjük azokat, akik esetleg nem is tudják, hogy érdekelné őket a komolyzene. Tervezünk a témában egy szociológiai kutatást is, hogy megtudjuk, hová tűnik az a 250 ezer gyerek, aki fiatalkorában még jár a koncertekre, felnőtt korában viszont már nem. Ez egy összetett kérdés, de egy valami biztos: úgy kell megszervezni a programjainkat, hogy a gyerekek számára élményszerűek legyenek. Ebben nagyon fontos mentor Dr. Lakner Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja, aki egyben karnagy és nagyszerű zenész is. Keressük azokat, akik hozzá hasonlóan a mai felgyorsult világunkban élménnyé tudják varázsolni a komolyzenét a gyerekeknek, hogy azok később már maguktól is eljöjjenek a koncertekre. Az eddig eltelt 1,5 év után látom, hogy ez nem könnyű feladat. Szerencsére zeneművészünk rengeteg van, olyan gonddal tehát nem állunk szemben, hogy nem tudjuk, kit léptessünk fel. De olyan szakembert találni, aki jól összeköti őket, aki megtalálja a csatornát a zene és a szívek között, már nehezebb feladat. Úgy látom, hogy egy kicsit hosszabb folyamat lesz, amíg nyugodt szívvel azt mondhatom, hogy mindenhol sikerült megvalósítanunk azt az ifjúsági koncertet, amit a legideálisabbnak tartok.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
