Kövér László Matl Péter kiapadhatatlan erőforrásainak nevezte az elmélyült imát, az önzetlen szeretetet és az alázatos munkát. Ezekből az erőforrásokból merít erőt művészete – tette hozzá. A modern világban két nagy értelmezési módja van a művészetnek: vannak, akik számára az a művészet, ha alkotásaikkal az emberek számára láthatatlanná teszik a láthatót; és vannak, akik a művészetben annak lehetőségét látják, hogy a láthatatlant tegyék láthatóvá az embertársaik számára.
Matl Péter a házelnök szerint a művészek utóbbi csoportjába tartozik, azon belül is magyar képzőművész, ami azt jelenti:
arra törekszik, hogy – kőbe, fába faragva, bronzba öntve vagy vászonra festve – az a bizonyos láthatatlan magyar látásmóddal váljon láthatóvá – fogalmazott a házelnök.
Kövér László a szobrászművész munkái közül egyebek mellett kiemelte a Vereckei-hágón látható honfoglalási emlékművet, amelyről úgy fogalmazott: „Ha Péter barátunk csak ezzel az egyetlen művével ajándékozott volna meg bennünket, akkor is beírta volna magát a magyar művészetbe és a magyar emberek szívébe.” Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben tartott eseményen felidézte: amikor a kötetet kiadás alá rendezték, még minden békés volt, senki sem gondolta, hogy háborús körülmények alakulnak ki a kiadás idejére.
„A múlt megelevenedett, és a kárpátaljai magyarok megint az üllő és a pöröly közé kerültek, önhibájukon kívül. Olyanok lettünk megint, mint a zsidók. Nem ártunk senkinek, mégis minket akarnak késhegyre szúrni”– fogalmazott Németh Zsolt. Az elnök a beszédében sorsszobrászatnak nevezte Matl Péter művészetét, amely, mint fogalmazott, nem elmenekül, hanem szembenéz az emberi és a magyar sorssal. „Alkotás közben feldolgozza azt, ami rajtunk és bennünk végbement” – mondta.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a művész több alkotását is gyorsan, sietve kellett megcsinálni, mert az évek alatt egyre nehezedtek és tragikusabbá váltak a körülmények Kárpátalján. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szólt arról, hogy Matl Péter a legkiszolgáltatottabb magyarok lakta helyről érkezett.
„Minden alkotás része volt az akkori életemnek, gondolkodásommal időben, térben nyomot hagytam magam után, ez a nyom tekint vissza a könyvet szemlélve”
– mondta el Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek Magyarországon, Ukrajnában és világ számos országában több mint 100 köztéri munkája látható.
A csaknem 300 oldalas kötet előszavát Orbán Viktor miniszterelnök írta, szerkesztője Sárba Katalin volt. A kötet a Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány támogatásával, a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg.
Fotók: MTI/Máthé Zoltán
