„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós trilógiájának román fordítását a Kolozsvári Magyar Napokon tartott bemutatón. A román kiadás kezdeményezői, szorgalmazói a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.

Hiába nélkülöz mindenfajta sovinizmust, nacionalizmust, a művek fordítása nem jelenhetett meg a nagy egyesülés centenáriumának évében. A Román Kulturális Intézet által kiadott trilógia a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület támogatásával jelent meg, bemutatóját májusban tartották a bukaresti könyvvásáron. Az író egykori otthonában, a kolozsvári Bánffy-palotában tartott erdélyi bemutató népes közönséget vonzott.

fotó: Vakarcs Loránd/ Kolozsvári Magyar Napok

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntőjében rámutatott: egymás megismeréséhez a kultúrán keresztül vezet az út, ez az előítéletek csökkentésére is jó módszer. Marta Petreu filozófus, kritikus, költő, az előszó írója valóságos remekműnek, a legjobb minőségű prózának titulálta Bánffy művét, mely egyben egy történelmi korszak hanyatlásának, az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének a krónikája.

Úgy vélte, a román fordítás azért is értékes, mivel román szerzők nem írtak az erdélyi elitről, hiszen nem nyerhettek betekintést annak életébe. Bánffy művének cselekményét felidézve rámutatott, ebben két sík – politikai és személyes – váltja egymást, és számos mitológiai elem is felfedezhető benne.

Bánffy Miklós
forrás: mult-kor.hu

Kora nemességét nem kíméli a jó karikaturistaként is számontartott író, sőt, inkább vádolja őket a Monarchia hanyatlása miatt. Több száz szereplője között furcsa, különc egyéniségek bukkannak fel, ők is alátámasztják a politikum bűnösségét.

Marta Petreu rámutatott, Bánffy könyve románul is képes rabul ejteni olvasóit. Külön érdeme, hogy semmilyen sovinizmus nem érhető tetten benne, hiszen a gróf objektíven figyelte korát és annak minden társadalmi osztályát. Úgy beszél a mócvidéki románokról, ahogy egyetlen román szerző sem – mutatott rá Kósa András László, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet igazgatója.

„ Bánffy műve az Osztrák–Magyar Monarchia hanyatlásának tökéletes freskója ”

Bánffy Miklós felismerte, hogy a kortárs erdélyi magyar írók nem ismerik az erdélyi arisztokrácia életét, ezért kötelességének érezte, hogy maga írjon erről.  A gróf valamennyi társadalmi kategóriáról hű jellemrajzot mutat.

forrás: radiocluj.ro

A mű román fordítását a kritika is jól fogadta, alig pár hónappal a megjelenése óta már nagy visszhangja van.

A bemutatón jelenlévők külön méltatták a terjedelmes mű fordítóját, Marius Tabacut, aki nemcsak lefordította Bánffy trilógiáját, hanem „átültette” azt román nyelvi közegbe. Mile Lajos felidézte, hogy az eredeti regényben maga is több, számára ismeretlen szóval találkozott, hiszen a gróf sok tájnyelvi kifejezést használ.

Marius Tabacu
forrás: maszol.ro

Marius Tabacu az MTI-nek korábban elmondta: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”. Ilyenkor a már korábban megjelent német és francia fordítás is segítséget jelentett, az Erdély-trilógia ugyanis már számos nyelven elérhető. „Azért fontos, hogy a román olvasókhoz is eljut ez a mű, mert megtudhatják, miként gondolkodott egy magyar arisztokrata a románságról, a regénynek ugyanis nagyon sok román szereplője van. A gróf a román parasztokkal, a mócokkal nagyon jó viszonyban volt, szépen írt róluk”– mondta el a fordító.