A fentebbi sorokat, Bogyay Katalin 2011-es beiktatási beszédének részletét többen idézték a magyar diplomata könyvének budapesti bemutatóján, a Szépművészeti Múzeum Barokk Csarnokában is. Az Elnökségem története ? A kulturális diplomácia művészete az UNESCO-ban a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg magyar nyelven.
?Remélem, hogy a kötet betekintést enged a diplomácia világába, és inspirálhatja azokat a fiatalokat, diákokat, akik érdeklődnek a diplomata pálya iránt? ? mondta egy Bogyay Katalin arra vonatozóan, miért döntött úgy, hogy kötetté állítja össze az UNESCO közgyűlés 36. ülésszakának elnökeként elmondott beszédeit, esszéit és előadásait. ?Bár nincs sok időm, de szeretek könyvet írni, és igyekszem ebben a formában összefoglalni az életem fontosabb szakaszait? ? tette hozzá az UNESCO magyar nagykövete.
A 38 beszéd mellett, melyek 20 különböző városban hangzottak el, a könyv az elnöki napló 100 eseményét is dokumentálja, színes fotókkal illusztrálva. 195 tagországot képviselve, elnöki tisztségében Bogyay Katalin két év alatt keresztülutazta a világot, hogy a kulturális kapcsolatok építésével a diplomáciai kapcsolatokat is erősítse.
?A soft power, vagy puha erő diplomáciája ma nagyon fontos szerepet kap a világban, az oktatás, a sport, a kultúra hidakat épít az emberek között? ? mondta el a nagykövet asszony, hozzátéve, különösen büszke arra, hogy elnöksége ideje alatt fogadták el a Jazz Nemzetközi Világnapját, vagy a Kultúrák közeledésének ENSZ évtizedét. ?Az alexandriai könyvtárban egy nemzetközi író konferencián tartottam beszédet. Mindez a Murszi kormány idején történt, és nagyon nem akarták, hogy ott legyek. Mégis eleget tettem a meghívásnak, és arról beszéltem, a vers nem egyszerűen vers, hanem az igazság keresése. Másnap a legnagyobb helyi irodalmi lap címoldalán az szerepelt, hogy itt van valaki, egy európai, egy szőke, egy nő, aki csak azért jött, mert az igazságot keresi. Én csak a versről beszéltem, de az emberek megértették, mennyivel többet jelent ez.?
A kommunikáció fontossága Bogyay Katalin szerint közre játszott abban is, hogy elnöksége alatt ?történelmet írtak?, hiszen ebben a periódusban három nő volt az UNESCO vezetője, ráadásul mindhárman a kelet-európai régióból érkeztek: a szervezet főigazgatója ebben az időszakban a bolgár Irina Bokova volt, a Végrehajtó Tanács élén pedig az orosz Eleonora Mitrofanova állt.
?Az újságok ebben az időben sokat lamentáltak arról, hogyan történhetett, hogy ebből a régióból került ki három ilyen fontos pozíció betöltője is. Én úgy gondolom, ez azért van, mert mindhárman olyan környezetből érkeztük, ahol a kommunikációnak, a párbeszédnek fontos szerepe, hagyománya van.?
Ugyan a könyv formába rendezett beszédek mögül az is látszik, milyen eszméket, szellemiséget képvisel a magyar UNESCO nagykövet, ahogy Bogyay Katalin fogalmazott, ez a kötet nem a ?kis színes? kategóriába tartozik, és azoknak, akik saját, személyes történetét szeretnék elolvasni, egyelőre várniuk kell.
?Az, hogy miért mérgeztek meg, hogy miért támadtak meg Párizsban, hogy miért raboltak ki New Yorkban, az egy másik könyv története lesz, amit remélem, lesz még lehetőségem megírni. Minderre azonban csak az után kerülhet sor, hogy visszavonulok a diplomata pályától ? erre pedig, remélem, még jó ideig nem kerül sor.?
Zabolai Eszter Margit
