Benedek István Gábor író köszöntőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy a kötetet tekintheti az érdeklődő történelemkönyvnek, a zsidó vallás szertartásai tárának, földrajzi és ókori névtárnak Avicennától Homéroszon, Vergiliuson át Goethéig. A gyehennáról, a pokol tüzéről a közönség megtudhatta, hogy az elnevezés a Jeruzsálem melletti völgy nevéből keletkezett. Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora elvégezte az ELTE művészettörténet szakát is. A most megjelent könyv alapja egyrészt a Nagykanizsai Hevrá Kadisá (Szent Egylet) kéziratos könyve és a szerző saját doktori értekezése, amelyet 1984-ben védett meg az ELTE Művészettörténeti Tanszékén.
Eredetileg a munka már 1990-ben is megjelent volna: a szerző a kéziratot 1989-ben lezárta, de a nyomda csődbe ment, a kézirat elveszett - mondta el a főrabbi. Végül Drucker Tibor, a könyves szakma nagy alakja hosszú nyomozás után megtalálta a kéziratot, és Izsák Gábor, a Gabbiano Print Kiadó tulajdonosa gyönyörű, keményfedeles, színes albumban most megjelentette - tette hozzá Schőner Alfréd. A zsidó művészet egy különös alkotását mutatja be a szerző: a Nagykanizsai Hevrá Kadisá 18. században keletkezett illusztrált könyvét - mondta Schőner Alfréd kötetéről Verebély Kincső néprajztudós, az ELTE Néprajzi Tanszékének vezetője.
A Nagykanizsai Zsidó Hitközséget az 1700-as években alapították és a Szent Egylet könyvét - előírásokat a halálról, a temetés rituáléjáról, az özvegyek és az árvák támogatásáig - 1792-től a 20. század első évtizedeiig használták. A néprajztudós szerint a héber betűvel írt és kézzel illusztrált "hihetetlenül gazdag képi és díszítőgrafikai anyagot tartalmazó kötet nemcsak a magyarországi zsidó népies grafika, hanem az általában vett magyarországi népies grafika csúcsteljesítménye."
Kiemelte, hogy a képeket négyzetrácsos keretbe foglalták. A kereteket, szegélyeket a korra és a tájra jellemző magyar népi hímzésminták töltik be, mint a keresztszemes varrás, a kékfestő vagy virágminták. A könyv első része a tisztítótűz és a pokol rémségeit ábrázolja, míg a második rész a betegség, a haldoklás, a halál, a temetés témaköréhez tartozó jeleneteket, a zsidó népszokásokat ábrázolja. Schőner Alfréd minden egyes fejezetet körültekintően leír, s az egész európai zsidó-keresztény művelődés- és művészettörténetet bevonja az értelmezés körébe - hangsúlyozta Verebély Kincső.
A Pokol Traktátusa képekben című könyv fotóit és a Zsidó Múzeum kiállításának képeit Schäffer László fotóművész készítette.
