Szabó Tamás, a múzeum képzőművészeti vezetője elmondta, hogy a kiállításra három helyszínről kértek Vasarely-műveket: hamarosan megérkezik a pécsi múzeum és a Szépművészeti Múzeum anyaga, és egy további mű Csepei Tibor, a Világűr című kép tulajdonosának magángyűjteményéből, egy portré a magyar származású művészről.
Zombori István, a múzeum igazgatója kiemelte: a Magyarországon még soha nem látott gyűjteményegyüttessel Vasarely életművének sokszínűségét szeretnék láttatni. Ezért a kiállításon több méteres képek, hatalmas szőnyegek, szerigráfiák, térplasztikák, grafikák és akril festmények is szerepelnek, ezek a darabok azonban csak néhány nappal a tárlat megnyitása előtt érkeznek Szegedre, hisz jelenleg is kiállítások részét képezik. A szegedi tárlat mindezen felül további meglepetést tartogat: a közönség láthatja azt a portrét is, amelyet a művész másodszülött fia készített az apjáról.
A pénteken bemutatott kép érdekessége, hogy a művet 1982. június 24-én Jean-Loup Chrétien, az első francia űrhajós vitt fel a Szojuz T-6 űrhajón - a szovjet-francia interkozmosz együttműködés keretében - a Szaljut 7 űrállomásra. A képet 1981-ben készítette Vasarely. Az űrutazást követően a műre rákerült a képzőművész és az űrhajósok (Chrétien, Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsenkov) kézjegye, továbbá a Szojuz T űrhajó és az UNESCO igazoló szárazpecsétje.
A szerigráfiát a jelenlegi tulajdonos 1983-ban személyesen Vasarelytől kapta. A Világűr számos kiállításon szerepelt már Madridtól Újdelhiig. A tulajdonos becslése szerint a grafika 100 ezer dollárt, vagyis 18 millió forintot ér. A múzeum igazgatójának tájékoztatása szerint a február közepén megnyíló tárlat biztosítási összege elérheti a több száz millió forintot.
Victor Vasarely, az op-art festészet kiemelkedő alakja Pécsett született 1906. vagy 1908. április 9-én, Vásárhelyi Győző néven. 1928-ban került a budapesti Műhely Akadémiára. Egy grafikai pályázat nyerteseként jutott ki Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikát készített. Első munkáin fekete-fehér formák optikai hatására jött létre ábra, az alkotó 1947-ben tért át a nonfiguratív művekre. A hazai művészeti közéletbe 1969-es budapesti kiállításával tört be. A művész 1997. március 15-én hunyt el Párizsban.
(Múlt-kor/MTI)
