A francia Mozartként is jellemzett preromantikus komponista eredetileg háromfelvonásos, a magyar utazó és kalandor élete köré szövődött legendákból ihletet merítő műve a maga korában igen népszerű volt egzotikus és fordulatos témája, valamint – ahogy Berlioz fogalmaz – „kellemes és ízléses párizsi eleganciát” tükröző zeneisége miatt.

A szibériai fogsága idején játszódó történet alapját Benyovszky 1790-ben megjelent emlékiratai szolgáltatták, amelynek nyomán August von Kotzebue, majd Alexandre Duval is sikeres színdarabot írt.

A cári Oroszországgal szembeni lengyel felkelés egyik vezetőjeként Kamcsatkába hurcolt Benyovszkyt a börtönkolóniára száműzött cári tisztek tervezett felkelésük vezérévé választják. Benyovszkyt ugyanakkor bizalmába fogadja a fogolytelep kormányzója is, akinek lánya, Afanázia és a fiatal szabadságharcos között szerelem szövődik. A szerelmi és erkölcsi helytállás közt őrlődő Benyovszky azonban újabb próbatétellel szembesül, mikor rabtársa és szerelmi riválisa, Stefanov, a féltékenységtől és irigységtől vezetve elárulja őt.

A Móric-napra időzített esten az opera több áriája és duettje is elhangzik Boncsér Gergely (Benyovszky), Kriszta Kinga (Afanázia) és Megyesi Schwartz Lúcia (Stefanov) előadásában, Tóth Sámuel Csaba zenei vezető kíséretével. Az énekszámokat Mona Dániel zenetörténész szórakoztató és ismeretterjesztő előadásai egészítik ki. Az estet az Operaház Facebook-oldalán élőben közvetíti.

Az előadás kezdése előtt a Benyovszky Társaság szoborbemutatóval egybekötött megemlékezést tart az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában.

Nyitókép: Benyovszky Móric