Erzsébet királyné igazi gödöllői lakos volt, hiszen 1867-től ?hazajárt? a városba. Több időt töltött itt, mint Bécsben vagy Budán. Csaknem 2000 éjszakát aludt a Gödöllői Királyi Kastélyban, melyet koronázási ajándékként kapott a magyar néptől. Itt, régi otthonában pillanthatunk be gardróbjába, és nézhetjük meg ruháinak méretarányos, pontos rekonstrukcióit. Mivel 2017-ben ünnepeltük a királyi pár koronázásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra készült el Sisi koronázási ruhájának hiteles másolata is, melyért Czédly Mónika elnyerte a Magyar Kézműves Remek-díjat. A ruhatervező eddig Erzsébet királyné 14 ruháját álmodta újra. Bár ezeket már számos magyar és külföldi helyszínen bemutatta, a teljes kollekciót először Gödöllőn láthatjuk együtt november 18. és február 25. között.
Az első terembe lépve azonnal Erzsébet királyné díszmagyarjait pillantjuk meg. Itt fogad minket Czédly Mónika és Pálinkás Patricia is, akiknek a kiállításon látható ruhákat köszönhetjük. ?Éppen a Gödöllői Királyi Kastélyban sétáltam 2004-ben, amikor megláttam a nagy, koronázási festményt, és rádöbbentem: én Erzsébet királyné ruháját álmodom újra nap mint nap, már az ötéves rajzaimban is megjelent, és későbbi ruhaterveimben is? ? meséli Czédly Mónika. ? Eldöntöttem, hogy elkészítem a koronázási ruhát, és kutatni kezdtem, forrásokat kerestem a témában, végül Emil Rabending Erzsébet-fotóját vettem alapul a tervezéshez. Mire 2007-re elkészült az öltözék, már gyanítani kezdtem, hogy Erzsébet nem pont a képen látható ruhát viselte a Mátyás templomban. Így a következő tíz év arról szólt, hogy bebizonyítsam ezt a felvetésemet. De hogyan találhatjuk meg a valódi koronázási ruhát úgy, hogy nem is tudjuk, mit keresünk? Elkezdtem nézi korabeli Erzsébet ábrázolásokat, és olyan történészt kerestem, aki hasonlóan gondolkodik, mint én. Így találtam rá Pálinkás Patriciára, aki szintén alapos kutatásba kezdett.?
?Sikerült kiderítenem, hogy Erzsébet királyné 1866 márciusában kereste fel Emil Rabending bécsi műtermét, hogy megörökíttesse magát magyar díszruhában ? avat be a részletekbe Pálinkás Patricia. ? Rabending egész alakos képeket készített Erzsébetről fehér selyemruhában, csipkekötényben, fekete, igazgyönggyel és gyémánttal fűzött bársonyderékban, fején diadémmal, melyről fehér csipkefátyol omlott le a ruhára. Az egyszerű műtermi háttér is sugallja, hogy nem koronázási fotókat akart Erzsébet. A képek csaknem 15 hónappal a koronázás előtt születtek, és április közepén már árusították is őket. Hogy miért terjedhettek el koronázási fotókként? Mert a koronázáskor, 1867-ben több okból nem készülhetett fénykép Erzsébetről, és a nagyközönség csak a Rabending-felvételeket ismerte. A portrén látható ruha felsőrésze ráadásul megegyezett azzal, amit a koronázása alatt viselt, és az idők folyamán számtalan festmény, kollázs, litográfia, szobor készült a Rabending képek nyomán. A koronázásra azonban új szoknyát, kötényt és hozzá illő fátylat vett fel a királyné. Hogy miért volt szükség erre? Mert a fotókon látható öltözékben már többször is megjelent Erzsébet, ebben fogadta a Magyar Országgyűlés küldöttségét is Bécsben, és a spanyol etikett szigorú szabályai szerint nem viselhetett a koronázáshoz hasonló reprezentatív eseményen olyan ruhát, melyet már korábban is hordott. Ráadásul az volt a szokás, hogy a koronázási öltözéket megkapja a veszprémi püspök, aki a királyné fejére teszi a házi koronát. Az ajándékból rendszerint miseruhát varrtak, csakhogy az 1866 elejétől viselt szoknya anyaga nem felelt volna meg erre a célra. Ezért Erzsébet új ruhát készíttetett magának a szertartásra? ? részletezi a történész.
Ahhoz, hogy az eredeti ruhát rekonstruálni tudják, Czédly Mónikának és Pálinkás Patriciának meg kellett találnia a veszprémi püspökségnek adományozott eredeti öltözéket. Kutatási engedélyt kaptak a püspökségtől, ahol felfedezték azt a miseruha-együttest, amely Erzsébet ruhájából készült. Hogy ezt bebizonyítsák, számtalan forrást néztek át. Így találtak rá a két hiteles szemtanúra: Kovács Mihály és Székely Bertalan festőkre, akik részt vettek a koronázási szertartáson. Székely Bertalant kifejezetten arra kérték fel, hogy tudósítson az eseményről. A két különböző művész ugyanúgy örökítette meg a koronázási ruhát, és ábrázolásuk megegyezik a megtalált miseruha anyagával és mintájával is. Eszerint a királyné ezüstszálakkal hímzett orgonavirág-mintás ruhát viselt, melyet különlegessé tett, hogy a virágok közé csiszolt drágaköveket helyeztek. A briliánsokkal díszített ruhát Erzsébet a Mátyás templomban, a koronázási ebéden a palotában, és másnap a Vígadóban viselte, majd levették róla a gyémántokat, és odaadták az uszályos szoknyát és a kötényt a püspöknek. Pálinkás Patricia még azt is kiderítette, hogy a fátylat Erzsébet megtartotta, és 1917-ben még Márai Valéria tulajdonában volt.
A megtalált miseruha és a két festő alkotása alapján kellett Czédly Mónikának rekonstruálnia az eredeti ruhát, melynek születéséről a ruhatervező mesél nekünk. ?A kiállítás első termében három díszmagyart láthatunk. Elkészítettem Erzsébet első nemzeti viseletét, melyet Zsófia főhercegnétől kapott az esküvőjére 1854-ben. Ezt a ruhát sok reprezentatív eseményen hordta, ha a magyarokkal találkozott, ezért néhány év múlva ? bár értékes volt ? kellett készíttetnie egy új díszruhát is. Ez lett az, melyet a Rabending-fotón is láthatunk. Az öltözéket Worth készítette, aki akkoriban a leghíresebb mester volt a divat világában. Mi a ruha rekonstrukciójához Olaszországból és Franciaországból rendeltünk csipkét. A valódi koronázási ruha elkészítéséhez azonban már szerettünk volna eredeti csipkét használni? ? emeli ki Czédly Mónika, és a terem közepe felé mutat, ahol a koronázási ruha rekonstrukciója áll.
A legszebb, legeredetibb, legdrágább ruha 2017. június 8-ára, a koronázás évfordulójára készült el. Ezt már igazi, kézzel vert csipke díszíti, melyen egy teljes évig, napi nyolc órában dolgozott Túrós Istvánné csipkeverő. A rekonstrukción több mint négyezer darab Swarovski kristállyal helyettesítették a briliánsokat. A ruhának 18-20 kg körüli a súlya, az uszály hossza pedig 4,8 méter. A felső részen pedig valódi igazgyöngyök csillognak. Nem is csoda, hogy a Rabending-fotón látható ruha és a koronázási ruha másolatának nincs párja a világon, ilyen pontos másai még egyiknek sem születtek eddig.
?A koronázási ruha egy éven át készült, és igyekeztem a legjobb szakembereket magam mellé gyűjteni a munkához. Bevallom, ez az öltözék a szívem csücske, de az elmúlt tíz év során Erzsébet más ruháit is újraálmodtam? ? mutat körbe a ruhatervező. Valóban, a Sisi magassága és derékbősége szerint készült babákon 14 ruhával találkozhatunk. Szintén az első teremben láthatjuk az 1866-os pesti polgárbálon viselt estélyi másolatát. ?Erzsébet piros rózsákkal, zöld levelekkel hímzett fehér öltözéket vett fel. A magyar nemzet színeiben pompázó királynét ovációval fogadták a bálozók, a császári udvarban azonban nagy botrányt keltett. Erzsébet már ezzel is kimutatta a magyarok iránti szeretetét. A ruháról csak rajz született a Vasárnapi Ujság tudósításához, így az alapján készítettem el az itt látható viseletet? ? mondja a ruhatervező.
A tárlat második termében Sisi báli öltözékeit ismerhetjük meg. Egy bécsi, udvari díszruhát, és a festményekről híres csillagos estélyit, melyet arany vagy ezüst szálakkal hímeztek. A leírások szerint a több mint 600 csillag visszaverte a gyertyák fényét, és olyan hatást keltett, mintha Erzsébet fényárban tündökölt volna. Ugyanitt láthatjuk, mit viselt Erzsébet a 25. házassági évfordulóján. Ezt a ruhát azokhoz a rubintköves ékszerekhez terveztette, melyeket Marie-Antoinette hagyatékából kapott ajándékba. ?A szobában észrevehetjük azt is, miként változott az évek során az abroncs mérete. Az 1857-58 körül készült bécsi, udvari díszruha, melyhez mindig tartozott egy lecsatolható uszály, még nagy abroncsot rejt. Az 1864-as években készült, csillagokkal teleszórt ruhának már kisebb, kúp formájú az abroncsa. Míg az 1870-es években eltűnik a nagy abroncs, ahogy láthatjuk a házassági évfordulóra született viseleten is. Valójában az abroncs fazonja árulta el nekem azt is, hogy a Rabending-fotón látható ruha nem készülhetett a koronázásra, hiszen nagy abroncsa van, míg a kiegyezés évében már a kisebb abroncs volt a divat, melynek teljesen lapos az eleje? ? részletezi nekünk Czédly Mónika.
A harmadik teremben Erzsébet nappali viseleteit láthatjuk. Itt található Sisi első lovaglóruhájának másolata. ?Erzsébet királyné lovaglóöltözékével valóban divatot teremtett, hiszen időskori lovagló öltözetét máig hordják a dámalovasok is. Máskülönben azonban nem diktálta a divatot, inkább azokat az elemeit használta fel, melyek jól álltak neki. Nagyon tudatosan választotta meg, mit visel? ? magyarázza a ruhatervező.
A rekonstrukciók mellett a falakon megcsodálhatjuk azokat a festményeket, fotókat is, melyek az eredeti ruhákban ábrázolják Sisit. Ezeknek az alkotásoknak mind megvan a maguk története. Pálinkás Patricia át is veszi a szót, hogy meséljen róluk. ?A lovaglóruhás kép 1853-ban készült, abban az évben, amikor Erzsébet és Ferenc József eljegyezték egymást. Erzsébet karácsonyi ajándéknak szánta a festményt, és bár nem szeretett modellt állni, mégis megérte a fáradságot, hiszen a kép Ferenc József haláláig ott lógott a Hoffburgban a császár ágya fölött. Szintén érdekes azoknak a fotóknak a története, melyek a fekete, nappali ruhában készültek Erzsébetről és kutyájáról. Találtam egy cikket arról, hogy 1866 márciusában Erzsébet magával vitte Rabeding műtermébe, a Hotel Nationalba az ír farkaskutyáját. Az állat fotózásakor a hotel házi macskája is nagy szerepet kapott: bevitték a műterembe, hogy a kutya figyelmét felkeltse, és jó képek születhessenek róla. Ha megnézzük Erzsébet hajviseletét és a dátumot, rájöhetünk, hogy ezek a portrék ugyanakkor készültek Rabending műtermében, mint azok a képek, melyek később tévesen koronázási fotóként terjedtek el.?
A következő szobában már az Erzsébet-kultuszhoz kötődő ruhákat láthatjuk. ?Ezek az öltözékek már azt mutatják, hogyan születik mítosz egy ismert személyről. Itt van például annak a ruhának a mása, melyet Ferenc József Erzsébet halála után öt festőnek is odaadott. Azt kérte, készítsenek a királynéról alkotásokat azon hölgyek számára, akik évtizedekig a szolgálatában álltak. A művészek mind másképp ábrázolták a ruhát, bár Ferenc József szerint Benczúr Gyula festménye tükrözte legjobban királynéjának báját. Az eredeti öltözék Erzsébet látogatóruhája volt, melyet Ferenczy Ida adományozott az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak, ahonnan a háború során eltűnt? ? fogalmazza meg Czédly Mónika, majd az utolsó terembe léptünk, ahol Erzsébet gyerekkorát idézték meg a látogatóknak. Láthatunk régi, míves ágyat, kelengyeládát, és Sisi egy gyermekkori ruháját is. ?Tavaly sikerült elmennem Possenhofenbe, ahol én is éreztem azt a szabadságot, természetszeretetet, amely Erzsébetnek olyan fontos volt. Bajor színekkel festett, kockás anyagból készítettem el a ruhát, melynek csak a méreteit és a szabást tudtam leutánozni, hiszen az Erzsébetről készült eredeti kép fekete-fehér? ? teszi hozzá a ruhatervező.
Ahogy a kiállítás végére érünk, kiderül: Czédly Mónikát és családját több szál is fűzi Erzsébet királynéhoz. ?A kiállításon láthatóak olyan eredeti kesztyűk és csipkék, melyeket otthonról hoztam. Kutatás közben ugyanis Erzsébet több ruháján is felfedeztem olyan csipkegallért, amely a mi régi, családi csipkéink mása. Bár azt tudtam, hogy az ükapám is ruhákat, kiegészítőket, kesztyűket árult az üzletében, a hasonlóság annyira szembetűnő volt, hogy felkértem egy épületkutatót, aki kiderítette: a Dorottya utca 8. szám alatt nyitotta meg a felmenőm 1886-ban a boltot, mely akkoriban a leggazdagabbak vásárlóhelye volt. Még a szerb Natália királyné is ott vásárolt. Ráadásul a Gerbeaud Cukrászda szomszédságában állt, ahova Erzsébet királyné is rendszeresen járt álruhában, amikor a környéken vásárolt. Így nagyon valószínű, hogy a mi üzletünkbe is betért. A következő években ennek is szeretnék utána járni ? magyarázza Czédly Mónika, aki idén megkapta az Erzsébet királyné ezüst emlékérmet is. A ruhatervező a D'Elia esküvői szalon vezetője, és munkája során igyekszik átadni a tudását a fiatal tanítványoknak is. Emellett az Erzsébet-ruhák rekonstrukcióit is kiállításokra viszik szerte Európában. Elárulta: Erzsébet öltözeteit is továbbkutatják Pálinkás Patriciával, mi pedig alig várjuk, hogy nekik köszönhetően újabb ruháit ismerhessük meg Erzsébetnek.
Wéber Anikó
Fotó: Papp Eszter
