kiegyezés
Le akarták csapolni a Balatont, de Jókai meglátta benne a kincset
Balatonfüred neve összeforrt Jókai Mórral, de vajon valóban a hírességek tették naggyá a fürdőhelyet? A történeti források mást mondanak.
Ezen a kiállításon elveszettnek hitt fotográfiákon nézhetünk a magyarság szemébe
A Néprajzi Múzeum Magyarország színezve című kiállításával önmagunk szemébe nézhetünk mi, magyarok. És ez a találkozás legalább annyira hihetetlen, mint amennyire lelkesítő.
Amikor még a zongorázás vagy a hímzés segített elnyerni a biztos állást
A Postamúzeum új időszaki kiállítása a hétköznapi hősökre, a postásnőkre fókuszál, akik a vállalat történetének meghatározó, mégis gyakran elfeledett szereplői.
„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása” – így élt Deák Ferenc
Kétszázhúsz éve, 1803. október 17-én született a Zala vármegyei Söjtörön Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Így lett merénylet áldozata Erzsébet királyné
Százhuszonöt éve, 1898. szeptember 10-én gyilkolta meg egy anarchista Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét, avagy ahogy becenevén emlegették, Sisit.
Május 29-én történt
Ma ünnepelné 120. születésnapját Bob Hope, Oscar-díjas színész, 1848-ban pedig ezen a napon Kolozsvárott megkezdődött az utolsó erdélyi rendi országgyűlés, amely kimondta Erdély unióját Magyarországgal.
A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök
Alakját legendák övezik, amikhez romantikus és deheroizáló filmek szolgáltattak anyagot. Andrássy Gyula sármos jelenség volt, párizsi emigrációjában hölgyrajongói a „szép akasztottnak” emlegették. 1851-ben távollétében jelképesen kivégezték, ám 1867-ben ő tette a magyar koronát Ferenc József fejére.
Bepillanthatunk Sisi gardróbjába
Erzsébet királyné legismertebb, legszebb ruháinak rekonstrukciót csodálhatjuk meg a Gödöllői Királyi Kastélyban. Bár mindannyiunkban él egy kép Sisi öltözékeiről a festmények és filmek alapján, ezek nem mindig tükrözik a valóságot. Czédly Mónika ruhatervezőnek és Pálinkás Patricia történésznek köszönhetően azonban most sok titokról lehull a lepel, és megtudhatjuk, milyen ruhát viselt valójában a királynénk a koronázáskor.
Megismerni, megélni, átadni
Ez a célja a Kulturális Örökség Napjai programsorozatnak, amely idén Aranykorok emlékezete címmel a reformáció 500. évfordulójáról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtt megkötött kiegyezésről is megemlékezik. A rendezvény szeptember 16-án és 17-én országszerte várja a közönséget, és arra vállalkozik, hogy megmutatja: „gazdag nép vagyunk”.