Az előadás során a színésznő kiforgatja, elemzi, vizsgálja, eltúlozza élettörténetének részleteit. Pikírt humorral fűszerezett, szerethető és izgalmas este tanúi lehetnek a nézők, amelynek során a főszereplő megkísérli átlépni és lerombolni önnön, illetve a színház határait. A különleges előadás szövegkönyve az alkotófolyamat során született, és a szereplő színésznő, Béres Márta személyének bemutatását, feltárását és lecsupaszítását vállalja.

Béres Márta az alkotófolyamatról a következőképpen fogalmazott a szinhaz.org-nak: „Ez kettőnk műve voltaképpen, hiszen szó szerint én voltam a nyersanyag. Urbán András úgy kezdett el dolgozni az életem anyagán, ahogyan egy szobrászművész a márványon, ő öntötte formába az ötleteket. Amikor csináltuk az előadást, nekem volt egy borzalmasan gyerekes, kezdő színészre jellemző ambícióm is, hogy bebizonyítsam magamnak: nincsenek határaim. Úgyhogy valójában ebben az előadásban minden a határátlépés igényével jött létre.”

Az előadás azonban nem a dokumentarizmus igényével lép fel, egy a fikciót és valóságot elegyítő vallomásos produkció tanúi lehetnek a nézők, amely olykor megrendítően, olykor élénk humorral és iróniával ábrázolja egy nő, egy színésznő, egy szülő tapasztalatait. A történetek bármelyikünké lehetnének. A sodró erejű előadás a személyes történeteken keresztül önmagunkról, a színházról való gondolkodásra invitál minket.

Az előadás február 3-án látható este 7-kor az Átriumban.

Nyitókép: Béres Márta. Forrás: Átrium