Berlioz és Liszt műveit szólaltatja meg a MÁV Szimfonikus Zenekar

A romantika géniuszai című esten Berlioz Római karnevál című operájának nyitánya és a Fantasztikus szimfónia, valamint Liszt Esz-dúr zongoraversenye hangzik el Balázs János zongoraművész közreműködésével.

Berlioz mindössze huszonhét éves volt, amikor – néhány kevéssé jelentős kísérlet után – 1830-ban megalkotta élete főművét, a Fantasztikus szimfóniát. Ezzel a művel kitörölhetetlenül beírta nevét a zenetörténetbe. Hector Berlioz és Liszt Ferenc 1830 körül ismerkedett meg és kötött barátságot egymással. Berlioz elragadtatottan méltatta Liszt zongorajátékát, Liszt pedig lebilincselve hallgatta Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniáját. Közösen alkották meg a szimfonikus költemény eszméjét.

A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye Berlioz 1844-ben komponált Római karnevál című operájának nyitányával kezdődik. A nyitány zenéjének alapja egy több évszázados múltú olasz tánc, a nagyon gyors saltarello, amely olyan, mint egy szenvedélyes szerelmi vallomás, a további hangszerek csatlakozásával pedig később párbeszéddé fejlődik.

Liszt zeneszerzői tevékenységére az új kifejezés, az új formák és az azokhoz illő kompozíciós eszközök keresése jellemző. Ennek a nyugtalan, önmagával soha meg nem elégedő alkotói magatartásnak példája az első, Esz-dúr zongoraverseny. 26 évig, 1830 és 1856 között dolgozott a művön, még az 1855-ös bemutató után is változtatott rajta.

A zongoraversenyt ez alkalommal Balázs János közreműködésével hallhatja a közönség. Vezényel: Charles Dutoit. A koncert a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Cziffra Fesztivál közös rendezvénye.

Nyitókép: Charles Dutoit svájci karmester a Philadelphia Orchestra élén, május 4-én az ő vezényletével játszik a MÁV Szimfonikus Zenekar. Fotó: Cao Zichen Sh / Imaginechina / AFP