_D0A6247_Copy
A Szépművészeti Múzeum homlokzata

A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtára és az Országos Képtár összevonásával jött létre. Ezek anyaga Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnold püspök magángyűjteményéből kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került, s Kossuth által 1848-ban köztulajdonba vett festményeiből állt. A gyűjtemények összevonását az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Károly javasolta, aki a teljes európai festészet bemutatását tervezte.

A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején ?a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről? szóló 1896. évi VIII. tc. írta elő. A jogszabály a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő, a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak. A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen adta át. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mivel ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték. Az eklektikus stílusú épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el, a munkálatokat a történész Kammerer Ernő irányította, aki 1906 és 1914 között az intézmény első igazgatója is volt.

_D0A6327_Copy

A múzeumot 1906. december 1-jén adták át (mivel I. Ferenc József éppen akkor ért rá), és december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes az impozáns Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is.

A múzeumot a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták, bár a tervezés fő szempontja inkább reprezentatív terek kialakítása, mint műtárgyak bemutatása volt. Az első nagyobb állománybővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt 1908-ban és 1913-ban. A múzeumot 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították, a grafikák zöme ? Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei ? az Esterházy-gyűjteményből származnak, s jelentős a francia impresszionista gyűjtemény is.

_D0A0956_Copy

Petrovics Elek 1914-35 közti igazgatása alatt a múzeumot az állomány jelentős gyarapodása miatt többször átépítették. A második világháborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy részét szakszerű csomagolás nélkül Németországba vitték, e műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott.

A háború utáni első kiállítást 1946-ban szervezték. Az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum. A gyűjtemény 1957-re már kinőtte az épületet, ezért a Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Szépművészeti Múzeumban a külföldi alkotások mellett a régi magyar osztály anyaga maradt. A modern anyag külföldi magyar művészek adományaival bővült legfőképp, és az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott.

A múzeum osztályai: az egyiptomi, az antik gyűjtemény, a régi képtár, a régi szoborgyűjtemény, a grafikai és a modern gyűjtemény. A műtárgyak száma több mint 125 ezer, a múzeum könyvtára negyedmilliós állományával az ország legnagyobb művészettörténeti szakkönyvtára.

A múzeumban számos nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállítást láthatott az érdeklődő közönség, többek közt Monet képeiből, a kopt művészet kincseiből, öt évszázad spanyol festészetének remekműveiből, Vincent van Gogh művészetéből, a Nyolcak művészcsoport alkotásaiból. Kiállításai mellett akkor is a közönség figyelmének középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban hét képet, köztük két Raffaellót elraboltak az állványokon át, a műtárgyak nemzetközi nyomozás révén kerültek meg.

_D0A5583_Copy

A kormány 2011-ben az Ötvenhatosok terén felépítendő múzeumi negyed létrehozásáról döntött, október 1-jével a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Baán Lászlót nevezték ki az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá. A koncepcióhoz kapcsolódóan 2011. október 20-án kormányhatározat rendelkezett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ? az MNG beolvadása révén megvalósuló ? egyesítéséről, amelyre 2012. szeptember 1-jén került sor.

A Szépművészeti Múzeumot 2015. február 15-én ? a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című, több mint 200 ezer látogatót vonzó kiállítás után ? bezárták, és megkezdődött rekonstrukciója, amelynek során többek között megújult a második világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt impozáns Román Csarnok, új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítottak.

A felújított Román Csarnokot 2018. március 15-től két héten keresztül már láthatta a közönség, amely előtt október 31-én az új koncepció alapján csoportosított gyűjteménynek és új állandó kiállításnak otthont adó megújult múzeum is megnyílik. A látogatók ettől a naptól tekinthetik meg a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című időszaki kamarakiállítást is.

_D0A6364_Copy

A tervezett tárlatok között 2019-ben Rubens és Cézanne, 2021-ben El Greco művei szerepelnek.

A Szépművészeti Múzeumról készült további képek ITT, a Galériában tekinthetőek meg.

Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond