Az Üzbegisztánból és Litvániából származó ortodox rabbik ordinációja Németországban már a második volt a sorban 1945 óta. A ceremóniára több mint háromszáz német és külföldi zsidó vezető jelenlétében került sor egy XIX. századi színpompás zsinagógában, amely a csodával határos módon vészelte át a nácik 1938-as hírhedt pogromját, a kristályéjszakát (Kristallnacht)
'A judaizmus él és virágzik Németországban"? mondta a Zsidó Világkongresszus vezetője, Ronald Lauder, akinek alapítványa zsidó közösségeket és iskolákat támogat; többek között azt a berlini szemináriumot is, ahonnan most a két új rabbi került ki. Németországban 530 ezer zsidó élt Hitler hatalomra jutásának évében, 1933-ban, de a második világháború kitörésének idejére csupán 200 ezer maradt közülük, mivel sokuk emigrálni kényszerült a náci hatalom zsidóüldöző politikája miatt, s csak néhány ezren élték túl a háború borzalmait.
Ma már több mint százezer zsidó lakik az országban, Berlin ugyanis a kilencvenes években megkönnyítette a volt szovjet tagköztársaságok zsidó polgárainak Németországba való települését és az állampolgárság megszerzését. A két új rabbi is az újonnan érkezettek közül való: Shlomo Afanaszev 29 évvel ezelőtt született Taskentben, míg a 22 esztendős Moshe Baumel a litván fővárosban, Vilniuszban látta meg a napvilágot. Lauder beszédében a két zsidó pap kalandos útját ecsetelte, amelynek végén elmondta: "Az én üzenetem: soha nem tudhatod, hol végzed".
A második világháborút követően és a náci rémtettek fényében senki fejében nem merülhetett fel a zsidó reneszánsz gondolata ? jelentette ki Charlotte Knobloch, a németországi Zsidók Központi Tanácsának vezetője. Lipcsében 12 ezer hívő volt a húszas években, de húsz esztendővel ezelőtt, a berlini fal leomlása idején harmincra zuhant le a számuk. Ma már közel 1300 bevándorló gyakorolja a zsidó vallást ? tette hozzá a vezető, aki nem mellesleg egy olyan közösség élén áll, amelynek tagjai kilencven százalékban az egykori szovjet utódállamokból érkeztek.
