A szerző a Krónika című kolozsvári napilapnak elmondta, hogy három évvel ezelőtt egy másik kötete dokumentumait gyűjtve többször is bejárta Hargita megyét. Akkor nagyon sok fénykép és írásos dokumentum gyűlt össze Észak-Erdély Magyarországhoz történt visszacsatolásáról, amelyről 1940-ben határozott a második bécsi döntés.
József Álmos elsősorban a korabeli sajtóban megjelent írásokra és a fényképekre alapozva állította össze a kötetet. Olyan sok fényképet gyűjtött össze a szerző, hogy a fotókkal rekonstruálni lehet a bevonulás egész folyamatát. A hivatalos felszólalók közül sokról készült felvétel, így többek között Dálnoki Miklós Béláról, a bevonulást vezénylő tábornokról, Szotyori Nagy Gyuláról, a helyőrségi csapatok élén bevonuló tábornokról. A kötetben több mint száz fénykép idézi a bevonulás pillanatait.
Sepsiszentgyörgyre valójában kétszer vonultak be a magyar csapatok, egyszer szeptember 13-án, majd 21-én. A magyar hadvezetés ugyanis úgy döntött, hogy szeptember 5. és 13. között egész Erdélybe be kell vonulni, de megkéstek. Ezért a Székelyföld déli részére, így Sepsiszentgyörgyre is előreküldtek egy gyors hadtestet, hogy missziójukat határidőre teljesíthessék. Szeptember 21-én érkeztek meg a háromszéki városba is a helyőrségi csapatok.
József Álmos könyvében függelékként Horthy Miklós hét, háromszéki származású tábornokáról is külön megemlékezett. A helytörténész a visszacsatolás történetének további feldolgozására készül, az egész háromszéki bevonulás dokumentumait is fel szeretné dolgozni, hiszen kisebb-nagyobb magyar egységek minden helységbe eljutottak. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról kirajzottak a környező falvakba, például Zágonba is jelentős létszámú egység vonult be. A korabeli magyar filmhíradónak a sepsiszentgyörgyi, a kézdivásárhelyi és a zágoni bevonulásról is van egy-két perces felvétele.
