A német főváros történetében vasárnap első ízben rendeztek referendumot, mégpedig Európa és egyben Németország legrégebbi repülőterének jövőjéről. Késő esti eredmények szerint a részvevők mindössze egyötöde szavazott az 1923-ban létesített repülőtér megmentésére.
A szociáldemokraták és a baloldal koalíciója által irányított berlini szenátus már az év elején a gazdaságtalannak tartott repülőtér októberi bezárása mellett döntött, egy civil szervezet azonban népszavazást kezdeményezett annak megakadályozása érdekében. Korábban a Führer kedvenc repülőterét Ronald Lauder, a híres szépségipari cég tulajdonosa és egyben a világ egyik leghíresebb zsidó örökségvédője igyekezett megmenteni a bezárástól - sikertelenül.
A leadott szavazatok 99 százalékának összeszámlálása után egyértelművé vált, hogy elsősorban az alacsony részvétel miatt Tempelhof nem kapta meg a további működéshez elvileg szükséges, a szavazásra jogosultak 25 százalékát jelentő 610 ezer szavazatot. Ehelyett a további működés mellett a jogosultak kevesebb, mint 22 százaléka voksolt.
A bezárást azonban valószínűleg a kezdeményezés sikere sem akadályozhatta volna meg. A referendum ugyanis nem volt kötelező érvényű. Klaus Wowereit kormányzó polgármester, a berlini szenátus vezetője pedig a népszavazás előestéjén ismételten kijelentette, hogy az eredménytől függetlenül Tempelhofot mindenképp bezárják.
Az önálló tartománynak számító fővárost kormányzó "vörös-vörös" koalíció a repülőtér bezárását kezdeményezve arra hivatkozott, hogy a működése immár gazdaságtalan, s funkcióit 2011-től amúgy is a schönefeldi repülőtér nagyszabású kibővítésével tervezett Berlin Brandenburg International (BBI) nemzetközi légikikötő veszi át. A polgármester arra figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben a BBI jövője is kérdésessé válhat, vagy legalábbis építése felettébb elhúzódhat. Wowereit emellett arra hivatkozott, hogy a lipcsei szövetségi közigazgatási bíróság tavaly decemberben már áldását adta a repülőtér bezárásához.
Ezzel szemben a referendum szervezői - a helyi konzervatív CDU és a liberális FDP, valamint a gazdaság tekintélyes képviselőinek támogatásával - azzal érveltek, hogy Tempelhof több mint ezer ember számára biztosít munkahelyet, a jövőben is fontos beruházási lehetőségeket nyújt, továbbá szükségszerűen kiegészítheti a BBI tervezett működését. Ráadásul Tempelhof az elmúlt évtizedekben, a német történelem viharaiban amúgy is a berliniek szívéhez nőtt.
A helyi CDU és az FDP a repülőtér jövőjét elsősorban magáncégek repülőgépei, továbbá kisebb mértékben a belföldi utasforgalom számára képzelte el, a szociáldemokraták viszont - Wowereit polgármesterrel az élükön - immár csak egy hatalmas kulturális parkot terveztek a Tempelhof helyén. A referendumot a legmagasabb rangú politikusok körében is heves vita előzte meg. A konzervatív Angela Merkel kancellár a leghatározottabban Tempelhof mellett foglalt állást, helyettese, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter pedig hasonló határozottsággal ellene.
Berlin jelenleg három repülőtérrel rendelkezik, mégpedig Tempelhof mellett a Tegel és az egykori NDK-tól "örökölt" Schönefeld repülőtérrel. Szakértők szerint a mindinkább deficites és kihasználatlan Tempelhof helyett a jövőt csakis Tegel és Schönefeld jelentheti, s különösen az utóbbi, ha bővítik.
