 |
(MTI) ? A bölcsességi irodalom a Szentírás ritkábban kutatott része, noha például a magyar nyelvű katolikus bibliafordítás is ezzel kezdődött még Kazinczy korában ? mondta a tizenhat ország százharminc szakemberének részvételével megrendezett konferencia szervezője.
A Közel-Kelet más bölcsességi gyűjteményeivel sok hasonlóságot mutató irodalom ? Bölcsesség, Jób, Prédikátor, Sirák fia könyvei ? lényegében nem más, mint az egymást követő generációk élettapasztalatának összefoglalása ? fogalmazott a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára. Mint mondta, e könyvek társadalmi helye sokat változott az évszázadok során, hiszen Salamontól kezdve a bölcsességi irodalmat a köztisztviselőknek oktatták.
Általános volt ugyanis az az idea, hogy a királynak vagy a politikai vezetőnek rendelkezni kell egyfajta bölcsességgel, amely túl van a törvényen és a stratégai okosságon, képessé teszi őket hosszabb történelmi folyamatok átlátására ? tette hozzá.
Napjainkban, amikor a generációk párbeszéde megszűnt, nagyon fontos e apáról fiúra szálló tapasztalat átadása ? hangsúlyozta Benyik György. A főiskolai tanár elmondta, a több mint két évtizedes múltra visszatekintő szegedi tanácskozás mára Európa keleti felének legnagyobb biblikus konferenciájává vált. Az első alkalommal csupán egy tucatnyi, a Bibliával foglalkozó római katolikus teológus gyűlt össze Szegeden, majd a részvevők köre fokozatosan bővült a magyar nyelvű történelmi egyházak képviselőivel, s egyre gyakrabban jelentős külföldi egyetemekről is érkeztek vendégprofesszorok.
A tudományos eszmecserébe felekezeti hovatartozástól függetlenül minden keresztény felsőoktatási intézmény előadója bekapcsolódhatott. Az előadások és a viták során kiderült az is, egészen más a szakemberek a Bibliáról és a vallásról alkotott képe Németországban vagy Ukrajnában, s a tanácskozás fokozatosan a magyar-magyar és kelet-nyugati teológiai párbeszéd helyszínévé vált.
