Dilinkó Gábor, vagyis Bizsu 1929-ben született Újpesten. Édesanyja betegségének következményeként kamaszkorában nevelőotthonba jutott, ahonnan néhány év elteltével nagybátyjához került. Fiatalkoráról kalandos történetek keringenek – például számtalanszor megszökött a seregből, amerikai katonákkal mulatott, vagy pisztolyt lopott a partizánoknak.
Dilinkó 1956-os hős – a Corvin közben hadban álló szabadságharcosok oldalán küzdött tábornokként és összekötő tisztként. A forradalom leverése után 12 év börtönbüntetésre ítélték, amelyet a Legfelsőbb Bíróság utólag hét évre módosított. 1966-ban szabadult.
Bizsu 1975-ben kezdett el rendszeresen festeni. Bár rajzkészsége már elemi tanulmányai során is megnyilvánult, elsősorban saját technikát kifejlesztve, előzetes tanulmányok nélkül, autodidakta művészként alkotott. A börtönévek során elszenvedett kínzások jelentősen befolyásolták kezeinek működését, ezért nem tudta kezelni az ecsetet, és ujjal festett. 1982-től állít ki, sok festménye külföldi tárlatokra is eljutott.
A Bura Galériában megtekinthető Bizsu és a forradalom című kiállítás célja, hogy a festő 56-os részvételét, művészi tevékenységét és a roma polgárjogi mozgalomban betöltött szerepét egyszerre jelenítse meg. A kiállítási anyagban kortárs roma művészek emlékeznek Dilinkó Gáborra: az installáció Szolnoki Csanya Zsolt festőművész absztrakt képeiből és Farkas Clara díszlettervező látványterveiből állt össze. Oláh Norbert a Corvin-negyedi házak golyónyomairól vett agyagpozitívjaival idézi meg a forradalmat.
