Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a 13 milliárd forintos állami támogatás szétosztásáról, a járvány idején indult kezdeményezések folytatásáról és a vidéki színházigazgató választásokról is beszélt a Kultúra.hu-nak.

„Bármennyire is nehéz
volt ez az év, a tervezett kulturális nagyberuházások egyikét sem állítottuk
le. Nem volt a magyar történelemnek olyan tíz esztendeje – a Millenniumot is
ideszámítva –, amikor ennyi közpénzt szántak kulturális nagyberuházásra” – fogalmazott
az államtitkár a Kultúra.hu-nak. Fekete Péter hozzátette: átadták a Nemzeti
Művelődési Intézet épületét, folynak a vidéki színházfelújítások, ez
utóbbiaknál sem okoz fennakadást a pandémiás helyzet.

„Büszkén állítom, hogy
az egészségügyi- és rendvédelmi dolgozók után a kulturális területen dolgozók
is jelentős szerepet vállaltak a közösségért az elmúlt több mint félévben.
Kreatív ötletekkel álltak elő: a lakótelepi koncertektől az online
tárlatvezetéseken át a streamelt színházi előadásokig. A kulturális élet
szereplői aktívan, gyorsan reagáltak a váratlan helyzetre, miközben a
jegybevételeik megszűnésével vagy jelentős csökkenésével kellett szembenézniük.
A kulturális kormányzatnak kötelessége ezeket a bevételkieséseket valamilyen
módon kompenzálni.”

Fekete Péter elmondta:
ezt alapvetően kétféleképpen tehették meg. Egyrészt a kulturális területen
dolgozók támogatásával, erre szolgált a Köszönjük, Magyarország! program,
amely a keresetüktől elesett művészeknek biztosított munkalehetőséget. „Fontos
hangsúlyoznom, hogy ez nem segély, hanem megelőlegezett fellépti díj.” A forrás
elosztásának mikéntjéről szólva az államtitkár elmondta: az adott területet
kiválóan ismerő csúcsintézmények vezetői tettek javaslatot az összeg
elosztásáról határozó kuratórium összeállítására.

„Másrészt
kompenzálnunk kell az intézményhálózatot az említett bevételkiesés miatt. A
kormány gazdaságélénkítő programjának februártól része a kulturális szegmens
felkarolása, hiszen nem működhet jól a gazdaság sem, ha a szellemi, lelki háttér
nem épül.” Ennek részeként a kormány további tizenhárommilliárd forintot
biztosít a kulturális szféra számára.

„Február óta gyűjtjük
az információkat a kulturális intézményektől, hogy tisztán lássuk, kinek
mekkora kiesést jelentettek a járvány miatti korlátozások.” Az államtitkár
elmondta: az intézmények várhatóan ez év elején megkapják a megítélt
támogatást, az állatkerteknek szánt csaknem egymilliárd forintos összeg
szétosztásáról már év végén döntés született. „A nemzeti csúcsintézmények” – a Müpa,
a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Honvéd Együttes, a
Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Hagyományok Háza – kiemelt
támogatást kapnak az említett tizenhárommilliárd forintos keretből. Az
államtitkár ennek indokaként hozzáfűzte: Magyarország a kulturális
szolgáltatásait elsődlegesen a saját maga által létrehozott és működtetett
intézményeken keresztül végzi el.

Fekete Péter beszélt
arról is: országonként eltérő, hogy az állam miként és milyen arányban
támogatja a kulturális kezdeményezéseket. Hozzátette: Magyarországon az állami
és önkormányzati intézményhálózat jelentős részben költségvetési forrásból
működik, és a független szféra is jut központi támogatásokhoz. „Európában
egyedülálló, hogy három szegmenst finanszíroz az állam, Magyarországon
kiemelkedően magas a kultúrára szánt GDP-arányos forrás.” A tizenhárommilliárd
forintos összegből ötmilliárd forintot az önkormányzati fenntartásban működő
intézmények kapnak, a forrás egy részére pedig kérvényt nyújthatnak be az
intézmények – tette hozzá.

Az elmúlt hónapokban
zajlott vidéki színházigazgató-választások esetében az államtitkár szerint
többnyire harmóniában született döntés az ellenzéki vezetésű vidéki városokban
is. Példaként említette a szombathelyi Weöres Sándor Színházat, a Pécsi Nemzeti
Színházat, a Békéscsabai Jókai Színházat, valamint a vidéki bábszínházakat.
Megjegyezte: az egri esetben „voltak vibrációk”, de a város önkormányzata végül
tartotta magát az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött együttműködési
szerződés feltételeihez, és elfogadta a szakmai bizottság javaslatát. Fekete
Péter a szakmai bizottságok összetételére vonatkozó felvetésre hozzátette:
„soha nem érkezett a tárcához olyan szakmai vélemény, amely megkérdőjelezte
volna a bizottságban ülő kiváló szakemberek érdemeit”.

Az államtitkár szerint
a kulturális szférában számos jó gyakorlat született az elmúlt tíz hónapban.
„Szinte minden területen különleges szinergiák jöttek létre. A helyi televízió
munkatársai kiváló minőségben rögzítik a képtár újonnan nyílt kiállítását, vagy
a raktárban őrzött, ritkán látható kincseit, a tárlatvezetést pedig a helyi
színház művészei olvassák fel. Nagyon büszke vagyok ezekre az
együttműködésekre.” Beszámolt arról is, hogy amikor 2021 júliusában Magyarország
veszi át a Visegrádi Csoport elnökségét,
nemzetközi konferenciát szerveznek a kultúrában született innovatív
megoldásokról, ezek továbbélésének lehetőségeiről. Fekete Péter néhány példát
is említett. „A kulturális államtitkárság heti rendszerességgel tart online
értekezletet háromszáz intézményvezető részvételével, ezeket a járvány
elmúltával is szeretném megtartani. Elindítottuk a Térzene Programot, melynek
célja, hogy minden ötezer fő fölötti településen szóljon klasszikus zene. A
köztéri sarokkoncertek pedig bizonyára akkor is részei lesznek az életünknek,
ha elmúlik a pandémia.”

A Nemzeti Kulturális
Alap pályázati forrásainak elszámolási határidejét – a járványra való
tekintettel – meghosszabbították. „Két alapvetésünk van ezzel kapcsolatban: az
egyik, hogy a megvalósítási célon változtatni nem tudunk. A határidő 180 napos
kitolását a törvények automatikusan lehetővé teszik. A módosító kérelmek
mindegyikét támogatjuk, hiszen ha egy program tartalmi elemei támogatásra
méltóak, akkor az egy évvel később is értéket teremt.”

Az államtitkár szerint
a járványhelyzet dacára, idén is biztosítani tudják a kulturális területnek a
korábban ígért forrásokat.