„Bármennyire is nehéz volt ez az év, a tervezett kulturális nagyberuházások egyikét sem állítottuk le. Nem volt a magyar történelemnek olyan tíz esztendeje – a Millenniumot is ideszámítva –, amikor ennyi közpénzt szántak kulturális nagyberuházásra” – fogalmazott az államtitkár a Kultúra.hu-nak. Fekete Péter hozzátette: átadták a Nemzeti Művelődési Intézet épületét, folynak a vidéki színházfelújítások, ez utóbbiaknál sem okoz fennakadást a pandémiás helyzet.

„Büszkén állítom, hogy az egészségügyi- és rendvédelmi dolgozók után a kulturális területen dolgozók is jelentős szerepet vállaltak a közösségért az elmúlt több mint félévben. Kreatív ötletekkel álltak elő: a lakótelepi koncertektől az online tárlatvezetéseken át a streamelt színházi előadásokig. A kulturális élet szereplői aktívan, gyorsan reagáltak a váratlan helyzetre, miközben a jegybevételeik megszűnésével vagy jelentős csökkenésével kellett szembenézniük. A kulturális kormányzatnak kötelessége ezeket a bevételkieséseket valamilyen módon kompenzálni.”

Fekete Péter elmondta: ezt alapvetően kétféleképpen tehették meg. Egyrészt a kulturális területen dolgozók támogatásával, erre szolgált a Köszönjük, Magyarország! program, amely a keresetüktől elesett művészeknek biztosított munkalehetőséget. „Fontos hangsúlyoznom, hogy ez nem segély, hanem megelőlegezett fellépti díj.” A forrás elosztásának mikéntjéről szólva az államtitkár elmondta: az adott területet kiválóan ismerő csúcsintézmények vezetői tettek javaslatot az összeg elosztásáról határozó kuratórium összeállítására.

„Másrészt kompenzálnunk kell az intézményhálózatot az említett bevételkiesés miatt. A kormány gazdaságélénkítő programjának februártól része a kulturális szegmens felkarolása, hiszen nem működhet jól a gazdaság sem, ha a szellemi, lelki háttér nem épül.” Ennek részeként a kormány további tizenhárommilliárd forintot biztosít a kulturális szféra számára.

„Február óta gyűjtjük az információkat a kulturális intézményektől, hogy tisztán lássuk, kinek mekkora kiesést jelentettek a járvány miatti korlátozások.” Az államtitkár elmondta: az intézmények várhatóan ez év elején megkapják a megítélt támogatást, az állatkerteknek szánt csaknem egymilliárd forintos összeg szétosztásáról már év végén döntés született. „A nemzeti csúcsintézmények” – a Müpa, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Honvéd Együttes, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Hagyományok Háza – kiemelt támogatást kapnak az említett tizenhárommilliárd forintos keretből. Az államtitkár ennek indokaként hozzáfűzte: Magyarország a kulturális szolgáltatásait elsődlegesen a saját maga által létrehozott és működtetett intézményeken keresztül végzi el.

Fekete Péter beszélt arról is: országonként eltérő, hogy az állam miként és milyen arányban támogatja a kulturális kezdeményezéseket. Hozzátette: Magyarországon az állami és önkormányzati intézményhálózat jelentős részben költségvetési forrásból működik, és a független szféra is jut központi támogatásokhoz. „Európában egyedülálló, hogy három szegmenst finanszíroz az állam, Magyarországon kiemelkedően magas a kultúrára szánt GDP-arányos forrás.” A tizenhárommilliárd forintos összegből ötmilliárd forintot az önkormányzati fenntartásban működő intézmények kapnak, a forrás egy részére pedig kérvényt nyújthatnak be az intézmények – tette hozzá.

Az elmúlt hónapokban zajlott vidéki színházigazgató-választások esetében az államtitkár szerint többnyire harmóniában született döntés az ellenzéki vezetésű vidéki városokban is. Példaként említette a szombathelyi Weöres Sándor Színházat, a Pécsi Nemzeti Színházat, a Békéscsabai Jókai Színházat, valamint a vidéki bábszínházakat. Megjegyezte: az egri esetben „voltak vibrációk”, de a város önkormányzata végül tartotta magát az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött együttműködési szerződés feltételeihez, és elfogadta a szakmai bizottság javaslatát. Fekete Péter a szakmai bizottságok összetételére vonatkozó felvetésre hozzátette: „soha nem érkezett a tárcához olyan szakmai vélemény, amely megkérdőjelezte volna a bizottságban ülő kiváló szakemberek érdemeit”.

Az államtitkár szerint a kulturális szférában számos jó gyakorlat született az elmúlt tíz hónapban. „Szinte minden területen különleges szinergiák jöttek létre. A helyi televízió munkatársai kiváló minőségben rögzítik a képtár újonnan nyílt kiállítását, vagy a raktárban őrzött, ritkán látható kincseit, a tárlatvezetést pedig a helyi színház művészei olvassák fel. Nagyon büszke vagyok ezekre az együttműködésekre.” Beszámolt arról is, hogy amikor 2021 júliusában Magyarország veszi át a Visegrádi Csoport elnökségét, nemzetközi konferenciát szerveznek a kultúrában született innovatív megoldásokról, ezek továbbélésének lehetőségeiről. Fekete Péter néhány példát is említett. „A kulturális államtitkárság heti rendszerességgel tart online értekezletet háromszáz intézményvezető részvételével, ezeket a járvány elmúltával is szeretném megtartani. Elindítottuk a Térzene Programot, melynek célja, hogy minden ötezer fő fölötti településen szóljon klasszikus zene. A köztéri sarokkoncertek pedig bizonyára akkor is részei lesznek az életünknek, ha elmúlik a pandémia.”

A Nemzeti Kulturális Alap pályázati forrásainak elszámolási határidejét – a járványra való tekintettel – meghosszabbították. „Két alapvetésünk van ezzel kapcsolatban: az egyik, hogy a megvalósítási célon változtatni nem tudunk. A határidő 180 napos kitolását a törvények automatikusan lehetővé teszik. A módosító kérelmek mindegyikét támogatjuk, hiszen ha egy program tartalmi elemei támogatásra méltóak, akkor az egy évvel később is értéket teremt.”

Az államtitkár szerint a járványhelyzet dacára, idén is biztosítani tudják a kulturális területnek a korábban ígért forrásokat.