A Blaskovich testvérpárt ábrázoló köztéri szobrot november 5-én kedden 15 órakor adják át a tápiószelei Blaskovich Múzeumban. Az ünnepségen beszédet mond Halász János, kultúráért felelős államtitkár, Kovács Ferenc, Tápiószele alpolgármestere, Dr. Kálnoky-Gyöngyössy Márton egyetemi docens, a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója. A szobrot Kármán János, plébániai kormányzó avatja fel. A szobrot és az alkotót Antal István újságíró, a Magyar Rádió munkatársa mutatja be.
Az 5/4-es zsánerszobor Blaskovich György (1878-1960) és Blaskovich János (1883-1967) születésének centenáriuma alkalmából született, akik a történeti, kulturális értékek megőrzését tartották élethivatásuknak. E szempontok vezérelték őket a Tápió menti régészeti ásatások szorgalmazásában, támogatásában, amelynek eredménye pl. a tápiószentmártoni szkíta aranyszarvas (1923) és az ország egyik legnagyobb szkíta temetőjének, a tápiószelei feltárása (1938-1953). A Blaskovich fivérek már 1940-tól társadalmasították műgyűjteményüket azzal, hogy kúriájukat megnyitották a közönség számára. Emberi helytállásuknak köszönhetően az első és második világégés alatt megmaradt, és egyben maradt e kollekció, így az egykori Blaskovich úrilakban található Magyarország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma. Ennek anyaga a maga nemében páratlan gazdagságban őrzi a 19. századi magyar köznemesség életmódjának tárgyi emlékét.
Pogány Gábor Benő, szolnoki szobrászművész készítette a Blaskovich testvérpárt ábrázoló szobrot, melynek előkészítéséről és szobrászi koncepciójáról így vall: ?A szobor megalkotásához a testvérpárról kapott fotódokumentációkat tanulmányoztam először. Az egyik fotón, amit találtam, pointer kutyájukkal együtt ábrázolták a testvérpárt - ezt a momentumot használtam fel a zsánerszobor elkészítéséhez. Az egyik szobrászi koncepcióm az volt, hogy a testvérpár összetartozását tükörszimmetrikus mozdulattal ábrázoljam, vagyis a testvéri viszony ezáltal formai összekapcsolódást is jelent. Néhány olyan elem is került a szoborra, amely a fotókon is többször előfordult: sétapálca, kalap, pipa. Ezek jó eszközök arra, hogy hangulatukban visszaadják azt a kort, amelyben ők éltek?.
A szobor amellett, hogy Tápiószele kisvárosának első, művészi köztéri alkotása lesz, példa a civil szféra, a közgyűjtemény és az önkormányzat összefogására, a múzeumi egyesület küldetésének megvalósulására. A művész hálásnak érzi magát, hogy ilyen példaértékű összefogás szellemében jött létre az elképzelés: ?Nagy öröm ilyen szándéknak eleget tenni, ugyanis érzem azt, hogy az emberek várják az elkészült munkát. Ez megmutatkozik a gyűjtés mikéntjében is, ugyanis különböző fórumokon gyűjtenek egy-egy szobor elkészüléséhez. Én évek óta civil kezdeményezésre és közadakozásból készítek szobrot ? ez nem hiszem, hogy csak véletlen. Tíz évvel ezelőtt az első ilyen munkám, az a koltói kastélyban felállított Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szobrom volt. Ekkor éreztem rá, mennyire jó civil összefogásnak eleget tenni?.
A szobrászművész rámutatott arra, hogy a Blaskovich fivérekről készített alkotásra megkeresés útján válaszották ki, ehhez személyes kapcsolatai is hozzájárultak. ?Édesapám révén Tápióságból való vagyok ? én itt gyerekeskedtem. Édesapám sok helyen tanítóskodott pályája során: mikor a nagykátai gimnáziumban dolgozott, akkor a múzeum mostani igazgatója, Gócsáné dr. Móró Csilla az iskola diákja volt. Ez a személyes vonal. Emellett évekkel ezelőtt szerepeltem a Blaskovich Múzeumban néhány munkámmal. Ez volt az első találkozásom a Múzeummal. Ekkor kerültünk közelebbi kapcsolatba az itt dolgozókkal, és ez a kettős viszony indította el az együtt gondolkodást?.
Pogány Gábor Benő 1962-ben született Szolnokon. Mesterei Tóth Béla (Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola) és Somogyi József (Magyar Képzőművészeti Főiskola) voltak. Szobrászatának középpontjában az emberi figura áll, plasztikai világa realista szellemiségű. Megbízásra monumentális kompozíciókat, emlékműveket, portréemlékműveket, portrékat alkot. Műveinek leggyakoribb anyaga a bronz. Fontosabb munkái között szerepel a koltói Teleki kastélyban álló, Szeptember végén szobor, melyet Petőfi Sándor azonos című verse ihletett. A művész készítette a Gárdonyi emlékévhez kapcsolódó érmet is.
