A felvonultatott ötven grafika, amit az MTI archívumának korabeli fotói és az Országgyűlés Könyvtárában őrzött dokumentumok egészítenek ki, komplex módon idézik fel az egykori eseményeket. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: "a megkövetés és a kibeszélés teszi lehetővé, hogy a fájdalmak batyuját letehessük és megbékéljünk".
Szerinte Közép-Európában a társadalmi rendszerváltás tette lehetővé, hogy "erről a témáról egyáltalán beszélni lehessen". "Az Alkotmány módosítása 1989 őszén megfogalmazott valamit, ami úgy szól, hogy a magyarországi és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők, azaz mindenki egyenrangú állampolgár" - mondta. A kiállítás címével kapcsolatban rámutatott, hogy épp a Parlamentben hangzott el egykoron egy politikus szájából a magyarországi németekkel kapcsolatban: egy batyuval jöttek az országba, így egy batyuval kell távozniuk is.
"Bíztam abban, hogy eljön a pillanat, amikor ezt kibeszélhetjük magunkból, tehetünk gesztust egymás felé, fejet hajthatunk azok előtt, akik ezt átélték, vagy hozzátartozói előtt" - emelte ki a házelnök. Hozzátette: a történelemben nem lehet meg nem történtté tenni pillanatokat, viszont "lehet ezekben a pillanatokban hosszú idő távlatában olyan megbékélést találnunk a lelkünkben, ami talán új időket, új lehetőségeket teremthet a megbékélésre".
Schuth János, a Magyarországi Német Nemzetiségi Írók és Képzőművészek Egyesületének elnöke a hazai németek történelmét ismertette. Mint rámutatott, többségük a török hódoltság után érkezett az országba. A XVII. század végére lélekszámuk meghaladta az egymillió főt, s virágzó kultúrát, iparművességet teremtettek. König Róbert kiállításával kapcsolatban kiemelte, hogy egy olyan alkotó munkásságát láthatjuk, aki metszetein, grafikáin "népcsoportunk történelmének művészi feldolgozásán fáradozik."
"A magyarországi németség mélypontját, s egyben a magyar-német együttélés katasztrófába torkollását már többször tematizálta" - emelte ki az alkotóval kapcsolatban Schuth János. A tárlaton felvonultatott ötven grafika címét sorolva Schuth János rámutatott, hogy ezek némelyike "megdöbbent, felkavar, gyászos emlékeket idéz" azokban, akik átélték a magyarországi németek 60 évvel ezelőtti elűzését, s az itthon maradottak meghurcolását.
A grafikai kiállításhoz kapcsolódóan bemutatják az Országgyűlés Könyvtárából őrzött korabeli dokumentumokat: a kitelepítendők névjegyzékét, könyveket, újságcikkeket. Az MTI archív fotói bemutatják az 1945. május 13-i, a sváb lakosság kitelepítését követelő ceglédi felvonulást, majd a németek 1946-os kitelepítését. A fényképeken látható a távozásra kényszerített családok készülődése, várakozásuk a békásmegyeri HÉV-állomáson. Némely fotó bemutatja az elhagyott portát, a hátrahagyott német javakat, az egyik - akkor propaganda céllal készült - képen matyó népviseletbe öltözött magyarok láthatók, akik a kitelepítettek házaiba készülnek beköltözni.
Kiss Péter kancelláriaminiszter a hat évtizeddel ezelőtti történtekre utalva azt mondta: alapvető tanulság, hogy a népek, nemzetek kollektív bűnösségének gondolatát végérvényesen a történelem süllyesztőjébe kell vetni. Kállai Ernő nemzetiségi és etnikai országgyűlési biztos is arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt feldolgozatlansága a jelenünket emésztheti fel. A magyar állam történelmének egy időszakában a kollektív bűnösség és büntetés eszméjének a jogosságát hangoztatva egy teljes népcsoportot helyezett törvényen és országhatáron kívül - mondta.
Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója is azt hangoztatta: a németek kitelepítéséről beszélni kell, mert tanulságainak levonása nélkül "nem tudunk megszabadulni a kollektív felelősség eszméjétől". A történész arra is figyelmeztetett, hogy a kirekesztések különböző formái nem csak a diktatúrákban, de a demokráciákban is megjelenhetnek. Mint rámutatott, a demokratikus rendszer önmagában nem szünteti meg a "kirekesztések bennünk élő hajlamát", és annak hagyományait.
Konrád György író előadásában az előítéletekkel kapcsolatban arról beszélt: "kollektív bizalmat" kellene megelőlegezni egymásnak. A konferencián részt vett a német politikai közélet több képviselője, köztük Norbert Lammert, a Bundestag elnöke és több német tartományi vezető is.
A magyarországi németek elűzetése 1946 januárjától 1948 szeptemberéig tartott, a Tildy Zoltán vezette kormány 1945 decemberében rendeletben határozott a német lakosság egy részének kitelepítéséről. A kitelepítés ellen tiltakozott, illetve felemelte szavát mások mellett Bibó István, Mindszenty hercegprímás, illetve a Szociáldemokrata Párt.
A rendelet szerint Németországba köteles volt áttelepülni az a magyar állampolgár, aki a legutolsó, 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát. A kitelepítendők vagyonát már a rendelet hatálybalépésének napjától zárolták. Az említett időszakban 180- 200 ezer németet telepítettek ki. Az 1949-es népszámlálásnál már csak 23 ezren vallották magukat németnek.
(Múlt-kor/MTI)