Az eljárás során a pápa kiemelte Clemens August von Galen (1878-1946) hősies bátorságát.
A nácik 37 papot vittek koncentrációs táborokba, és 10-et ki is végeztek, akik Galen beszédeit és pásztorleveleit az üldöztetésben titokban másolták és terjesztették. Reinhard Lettmann, münsteri püspök által írt Galen-életrajz szerint a nácik attól féltek, hogy a püspök halála Münster lakóit és a német katolikusokat egyaránt szembefordítanák a náci rendszerrel, ezért a büntetést a papokon hajtották végre, Galent le sem tartóztatták.
Galen felemelte szavát a szellemi fogyatékosok ellen irányuló náci kampány idején is. A pápa ennek kapcsán az abortusz és az eutanázia elleni küzdelem fontosságára figyelmeztetett.
"Galen sok embernél erősebb hittel fordult Isten felé, és ez adott neki bátorságot, hogy megtegyen sok mindent, amit a legtöbb intelligens ember nem tett meg abban az időben Németországban" - mondta el XVI. Benedek pápa a szertartás végén a Münsterből érkezett egyháziaknak és zarándokoknak.
A pápa szerint Galen püspök "a náci rezsim aberráns, új-pogány ideológiája által megsértett isteni, egyházi és emberi jogok védelmezőjének tartotta magát". Benedek később kiemelte Galen példamutató magatartását, amiért megvédte "a rendszer által hulladéknak minősített, megsemmisítésre ítélt zsidókat és gyengéket".
A püspök 68 éves korában, 1946-ban halt meg, néhány héttel azután, hogy a még ma is ellentmondásos megítélésű XII. Pius pápa bíborosi rangra emelte őt. Sírjánál II. János Pál is imádkozott 1987-es németországi zarándoklatán.
