 |
| Földes László Fotó: utazonet.hu |
A magyar olvasó számára az elektronikus könyv forradalmian új, gyermekcipőben járó vállalkozásnak tűnhet 2013-ban. Valójában mikortól beszélhetünk e-könyvekről Magyarországon, illetve milyen szereppel bír a hazai jelenlétben a Kossuth Kiadó?
A legelső kezdeményezések közül a Magyar Elektronikus Könyvtár digitális gyűjteménye maradt fenn máig. A Kossuth Kiadó részéről is voltak korai próbálkozások, kísérleteztünk PDF-formátumú könyvek terjesztésével, de ez hamvába holt 2001 körül. Az olvasó számára is ?látványos? megjelenés, amelyet ma az EPUB és a PRC (Mobi) formátum jelent, 2010-ben kezdődött Magyarországon. Ekkor több vállalkozás indult egyszerre, így a Kossuth Kiadó saját letöltőáruháza, a Multimédiapláza, amely túlnyomórészt a saját kiadású kötetekből válogatott, valamint ebben az évben született meg a piac másik nagy szereplője, az e-Könyv Magyarország. A harmadik lényegesebb vállalkozást azóta is a fapadoskonyv.hu jelenti, amely ma már lpubs néven fut: de ők sajátos profillal dolgoznak, főleg 30?100 évvel ezelőtti szépirodalmi műveket adnak ki.
Meddig próbáltak előretekinteni az e-könyv bevezetésével? A XXI. század első évtizedében máris nyilvánvaló lett, hogy más formátumban kell gondolkodni?
Ekkor már a fejlett országokban a kiadók és a terjesztők is évekkel azelőtt belevetették magukat az e-könyv-üzletbe. Annak ellenére, hogy mások az anyagi és infrastrukturális lehetőségek, ugyanazok a hatások idővel hozzánk is elérnek. Alkalmazkodnunk kellett valamilyen módon a megjósolható változásokhoz, függetlenül attól, hogy a könyvszakma többi része miként reagál, milyen utat választ. Azt, hogy az elképzelésünk beigazolódott, bizonyítja: az e-könyv olvasásra alkalmas mobileszközök ez év végére már milliós nagyságrendben vannak jelen az országban.
Jelenleg a hagyományos könyveké a főszerep a kiadásban. Van ideális állapot ? konkrétan megfogalmazott százalékok, amelyek irányába terelnék a papír és a digitális könyvek arányát?
Rövid és hosszú távú elképzelések, víziók természetesen élnek bennünk. A szerkesztőségünk, amely e-könyveket ad ki, kereskedik is azokkal: más kiadók e-könyveit is forgalmazza. A Kossuth Kiadó jelenlegi üzletpolitikája az, hogy a lehető legtöbb saját kiadványunkat megjelentessük e-könyv formájában. A rövidtávú cél, hogy a Multimédiapláza eltartsa önmagát. Szeretnénk elérni azt az állapotot, amikor legalább annyi törzsvásárlónk, olvasónk lesz, ahányan önfenntartóvá teszik ezt a divíziót. Hosszú távon a fő a folyamatos egyensúlyra törekvés: az olvasók jelentős része a hagyományos könyvre olyan kulturális tárgyként tekint, amelyet nem hajlandó elcserélni másra ? nekik továbbra is az a könyv, amelynek teste, illata van.
Mégis egyre nő azok száma, akik képesek elrugaszkodni a nyomtatott formától. Követik felmérésekkel, statisztikákkal, hogy kik alkotják a célközönséget, ki a tipikus e-könyv olvasó?
Más cégek kismintás vizsgálatairól hallottam, de igazából a saját tapasztalataimra tudok támaszkodni: egyértelmű trend például, hogy a női vásárlók egyre aktívabbak. Bár nem elemezzük az eladást címekre és nemekre lebontva, mégis feltűnő, hogy például a romantikus regényekből egyre többet töltenek le. A szórakoztató könyvek szegmense tipikusan olyan terület, ahol az e-könyv-változat elterjedése előnyöket hoz a kiadók és az olvasók számára számára. Ehhez hasonló a tankönyvek kategóriája: évről-évre elhasználódnak, illetve megújított kiadások jelennek meg, ami folyamatos körforgást idéz elő ? az elektronikus kiadás ezért jelentős anyagi forrásokat takarítana meg.
Mégis sokunk számára ijesztő a jövőkép, hogy a hétévesek notebook előtt ülve tanulják az ABC-t.
Természetesen én sem szeretném, hogy a gyerekek 5-6 évesen egy elektronikus eszközről tanuljanak olvasni. Többségünk ragaszkodik ahhoz, hogy az olvasással kapcsolatos első élmények papír alapú könyvhöz kötődjenek. Ezzel együtt az én felfogásomban az elektronikus könyv sem misztikum: ugyanúgy az olvasásról szól. Mindössze annyit jelent, hogy ma többen férnek hozzá az olvasnivalóhoz, mint tegnap. Növeli az olvasás demokráciáját: egy kis községből például órákat kell utazni a nagyobb könyvválasztékért vagy fizetni a kézbesítésért, az elektronikus könyv ilyen esetekben lehetővé teszi a gyors és olcsó hozzáférést.
Örök probléma, hogy a letöltést sokan nem csupán a gyorsasággal, hanem az ingyenes tartalommal is egyenlőnek vélik.
Az elsődleges lépés, hogy legyen legális e-könyv forrás. Nagyon fontos biztosítani, hogy létezzen legalább egy olyan felület, ahol egy könyvet jogtisztán le lehet tölteni. Az e-könyves szakma számára most az egyik legnagyobb kihívás, hogy az olvasók jelentős részével elfogadtassa, az e-könyvekért is fizetni kell, hiszen a nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan jogvédett tartalomról és nem mellesleg könyves szakemberek munkájának eredményéről beszélünk.
Az olvasókat tehát fokozatosan kell hozzászoktatni az e-könyv használathoz. Mi a helyzet a szerzőkkel? Hogyan viszonyulnak az új formátumhoz?
A kiadónk helyzete ebből a szempontból jó, de még mindig találkozunk olyan szerzőkkel és külföldi partnerekkel, akik csak hagyományos kiadást engedélyeznek: félnek attól, hogy ezzel szabad prédává válik a könyvük. Valójában csapda ez a fordított gondolkodás, egy népszerű szerzőnek ugyanis tisztában kell lennie azzal, hogy a könyvei már fent vannak az interneten illegálisan. Amikor engedélyt ad kiadójának az elektronikus változatra, akkor hozzájárul ahhoz, hogy legyen legalább egy legális e-kiadása a munkájának.
Az elektronikus kiadást nehezíti, hogy az áfája magasabb, mint a nyomtatotté, ez csökkenti a kiadó saját bevételét, és természetesen a szerzői jogdíjakat. Az uniós tervek szerint ez 2015. január 1-től megváltozik: azonos áfával jár majd mindkét kiadás.
?Egy átmeneti korszak első lépéseit teszi a magyar e-könyv piac? ? fogalmazott egy áprilisban tartott kerekasztal-beszélgetésen. Hol tart ez az átmenet, és mi látszik körvonalazódni az alagút végén?
A letölthető tartalmak kereskedelme olyan terep, amelynél a szolgáltatás színvonala a döntő, márpedig azok tudnak üzleti alapon nagyon magas színvonalú szolgáltatást nyújtani, akik a lehető legtöbb embert érik el. Ők tudják a bevételeiket úgy optimalizálni, hogy a sok kicsi forrásból egységes nagyon magas színvonalú infrastruktúrát építsenek ki. Néhány multicég ? például az Amazon ? dollár milliárdokat ölt abba, hogy az egész világon kiépítse a profilját és hatalmas letöltés-számmal dolgozik. Jósolni biztosan könnyelműség. Ezzel együtt úgy vélem, eljön az idő, amikor a magyar nyelvű e-könyv-forgalom nagyobb részét néhány nemzetközi cég adja majd. A lokális e-könyv-szolgáltatók egyik nagy szerepe talán az lesz, hogy hozzáférhetővé tegyék a kortárs nemzeti irodalom azon elemeit, amelyek ?kilógnak? a nemzetközi piacon ismert és megszokott sztenderdekből. Nyilván gyorsabban és rugalmasabban reagálhatnak új szerzők és művek megjelenésére, mint egy mamut.
Az átmenetiséget a kiadók akkor érzik majd a bőrükön legjobban, amikor egyes műfajokban a nyomtatott kiadásokból már, az e-kiadásokból még nem adnak el annyit, amennyi együtt kitenné a ?boldog békeidők? példányszámát. Addig azonban még évek vannak hátra, és a szerintem a könyvszakmában van annyi üzleti kreativítás, amely átsegíti azon a korszakon.
