8JyJqe6w.jpeg

A gin sokkal több, mint egy egyszerű kevert ital alapja

Borbáth Gabriella a nagypapa borospincéjében szeretett bele a szakmába, később pedig felszolgálóként, sommelier-ként, pálinka sommelier-ként, ma pedig már diplomás pálinkamesterként mustrálja a különleges párlatokat. A gin világnapja alkalmából craft gin mozgalomról, folyamatos tanulásról és tudatos alkoholfogyasztásról beszélgettünk.

Mióta iszunk gin tonicot és egyáltalán, mióta terjedt el maga a gin?

A gin tonic Magyarországon igazán az elmúlt 10-15 évben robbant be. Persze korábban is lehetett találkozni ginnel de a rendszerváltás után inkább a vodka, a whisky, illetve a különféle színes koktélok voltak népszerűek. Én is emlékszem arra az időszakra, amikor egy átlagos bárban jóformán egy két gin közül lehetett választani, és a gin tonic nem számított különösebben divatos italnak. A nagy változást a nemzetközi craft gin mozgalom hozta el. Egyre több prémium gin jelent meg a piacon, és a fogyasztók elkezdték felfedezni, hogy a gin sokkal több, mint egy egyszerű kevert ital alapja. Ma már szinte minden jobb bárnak külön gin-tonic kínálata van amivel a fogyasztóknak izgalmasabbnál izgalmasabb italokat tudnak keverni.

Vannak kulturális különlegességei ennek az italnak?

A gin különlegessége, hogy rendkívül sokféle gyógynövénnyel vagy virágokkal ízesíthető. Az alapját a boróka adja, de ezen kívül citrusfélék, koriander, gyökerek, fűszerek kerülhet bele. Eredetileg a brit gyarmati időszakhoz kapcsolódik a tonikban található kinin segített a malária elleni védekezésben, a gin pedig élvezhetőbbé tette az ízét. Később ebből alakult ki az egyik legismertebb long drink a világon.

Van már néhány remek, díjnyertes magyar gin márka is ma már, de vajon hol vagyunk a piacon?

Szerintem kifejezetten jól állunk. Az elmúlt években több magyar lepárló is nemzetközi díjakat nyert, és egyre több magyar gin készül.

A magyar gyártók előnye, hogy sok helyi alapanyagot és egyedi növényt tudnak használni, így saját karaktert tudnak kialakítani. Nem feltétlenül a mennyiségben vagyunk erősek, hanem a kreativitásban.

Mióta érdekelnek a párlatok, és hogyan terelődtél erre a pályára?

Engem mindig is érdekelt, hogyan lehet magas minőségű,izgalmas összetevőkből italokat készíteni. A párlatok világa egyszerre tudomány és művészet. Szükség van technológiai tudásra, érzékszervi tapasztalatra és kreativitásra is.A legjobban talán az fogott meg benne, hogy ugyanabból az alapanyagból, más technológiával mennyire más és eltérő végeredmények születhetnek.

Ez egy olyan szakma, ahol az ember folyamatosan tanul. Ez varázsolt el engem.

Mit csinálsz pontosan, hogyan kell elképzelni a munkádat?

A munkám a receptúrák kialakításától az alapanyagok kiválasztásán át a lepárlásig sok mindent magában foglal. Emellett a termékfejlesztés is fontos része a mindennapoknak. A legnagyobb kihívás talán a magas minőség biztosítása. A gyümölcsök, növények, alapanyagok évről évre változnak, miközben a fogyasztó ugyanazt a minőséget várja el. Emellett az innováció is folyamatos feladat új ízeket, új termékeket kell fejleszteni úgy, hogy közben megőrizzük a hagyományokat és új élményt nyújtsunk.

Ha már a hagyományokat említed: hogyan lesz valakiből pálinkamester?

Sokszor elgondolkodtam ezen és talán az egyik nagy szerencsém, hogy olyan emberek mellé terelt az élet akiktől mindig nagyon sokat tanulhattam és így igazán megszerethettem ezt a szakmát. Nagyon fontos a pálinkamesterséghez az a gyakorlati tapasztalat, technológiai ismeret és nagyon sok kóstolás. Fontos megismerni az erjesztést, a lepárlást, az alapanyagokat és az érzékszervi bírálatot is. A pálinka különlegessége a sokszínűsége. Olyan gyümölcspárlat, amely kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből, Magyarországon készülhet, meghatározott szabályok szerint.

Egy jó pálinkában nem az alkohol dominál, hanem maga a gyümölcs. Az a cél, hogy amikor megkóstoljuk, azonnal felismerjük, hogy kajszibarackot, szilvát vagy éppen körtét.

Milyennek látod a minőségi alkoholfogyasztás helyzetét?

Egyre többen keresik a minőségi italokat, és egyre inkább előtérbe kerül a kevesebb, de jobb szemlélet. A fogyasztók nyitottabbak lettek a történetekre, az alapanyagokra és a készítési folyamatokra is.

Amin lehetne javítani, az az edukáció. Sokszor még mindig az alkoholtartalom kerül előtérbe az élmény helyett. Jó lenne, ha még többen úgy tekintenének a párlatokra, mint gasztronómiai termékekre, amelyeket érdemes megismerni és tudatosan fogyasztani.

Ezt jól tudom, hogy nem fair megkérdezni, de van kedvenc italod?

Nehéz egyetlen italt választani, mert mindig az alkalomtól függ. Ha mégis ki kellene emelnem egyet de inkább kettőt, akkor egy kiváló minőségű gyümölcspálinkát mondanék vagy calvadost. Egy igazán jó pálinka vagy párlat egyszerre tud tradicionális és modern lenni, és talán ez az, amit a legjobban szeretek benne.

A gin gyökerei a 16–17. századi Németalföldre vezetnek vissza, ahol a borókabogyóval ízesített jenever gyógyszerként és élvezeti italként egyaránt népszerű volt. Az ital Angliában vált igazán meghatározóvá: a 18. századi „ginőrület” idején a londoni munkásnegyedek mindennapjainak szinte elengedhetetlen része lett. A későbbi szabályozások és a lepárlási technológiák fejlődése azonban kifinomultabb itallá formálták, a 19. századra pedig a Brit Birodalom révén világszerte elterjedt. Magyarországon a ginnek nem alakult ki a pálinkáéhoz hasonló történelmi hagyománya, a borókabogyó azonban régóta ismert és használt növény a Kárpát-medencében. Napjaink magyar ginjei gyakran helyi növényekkel és tájjellegű ízekkel kísérleteznek, így egy nemzetközi ital sajátos hazai karaktert is kaphat.