A hortobágyi pásztorok hagyományos tudása       

Hortobágy pásztorközösségei mintegy kétszáz pásztordinasztia emlékeit, hagyományait örökölték és hordozzák mindennapi munkájuk során. A pásztorok szerteágazó tudása kiterjed többek között az állatok terelésére, őrzésére, számbavételére. Birtokukban van az égbolt, a csillagok ismerete, a környezetre vonatkozó tudás, amely a növényfajták megfelelő használatát, a gyógymódok ismeretét foglalja magában. Nagy szakértelmet igényel a különféle tejtermékek elkészítése, az állatok fejése, az oltó szakszerű használata. A hagyomány összetettségét igazolja jellegzetes viseletük, történeteik, pásztortáncaik és -dalaik, valamint pásztorművészetük. 

A méhkeréki román néptánchagyományok 

Méhkerék község Magyarország egyetlen olyan települése, amelyben a román nemzetiségi hagyományokat ápoló lakosság ma is többséget alkot. A méhkeréki identitás alapját a román nyelv, az ortodox vallás és a helyi román néptánchagyomány jelentik. A román tánckultúra legnyugatibb ágához, a bihari táncdialektushoz sorolt méhkeréki táncokat az átörökítésnek, a helyi táncalkalmaknak és az iskolai néptáncoktatásnak köszönhetően ma is minden generáció ismeri és gyakorolja.

Az úrihímzés hagyománya és továbbélése kortárs hímzőműhelyekben 

Az úrihímzés a 16. század derekán kialakult egyedülálló magyar hímzőstílus.  Jellegzetességei a sajátos öltéstechnika, a finom alapanyag, hímzőfonál, a nyugati és a keleti hatásokat magába foglaló összetett mintakincs. Nemesi, főúri udvarházak ünnepi textíliái és egyházi, jellemzően a református egyház liturgikus textiljei készültek ezzel a technikával. Az úrihímzés a II. világháborút követően, a népművészet feldolgozására irányuló amatőr népművészeti-szakköri mozgalom során értékelődött fel.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése. Az emberi közösségek az élő örökség gazdag sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek továbbra is értelmet adnak a mindennapi életünknek. Ennek az örökségnek a megélése és továbbadása hozzájárul a közösségek folyamatos életképességéhez, erejéhez és jólétéhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. A szellemi kulturális örökségek teljes listája a Szellemi Kulturális Örökség honlapján olvasható.

Nyitókép: egy pásztor és szürkebikája a hortobágyi kilenclyukú híd lábánál tartott Szent Dömötör-napi behajtási ünnepen. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt