Az Elgin-márványok, azaz az athéni Parthenon Nagy-Britanniába került frízeinek visszaszerzését nagyban segíti, hogy - amint nemrég beszámoltunk róla - 2008-ban befejezik az új Akropolisz-múzeum építését, amely "garantálni fog minden feltételt a szobrok állagának megőrzéséhez, megnyitja az utat a döntő csatához a Parthenon frízeinek visszaszerzéséért" - fogalmazott korábban a görög miniszterelnök.
Kosztasz Karamanlisz érveire reagálva Neil MacGregor, a British Múzeum igazgatója elmondta, ha a görög kormány elismeri a múzeum tulajdonjogát az Elgin-márványokra, akkor lehetségessé válik, hogy kölcsönszerződéssel Görögország visszakapja kincseit. Eleni Corka görög kulturális miniszter válaszában megerősítette, "A további tárgyalás lehetőséget teremt arra, hogy mindkét felet megnyugtató, kölcsönösen előnyös megoldást találjunk".
Az i.e 447 és 438 között épült Parthenon legtöbb frízét a 19. század elején távolíttatta el az athéni Akropoliszon Athéna istennő tiszteletére épített szentély faláról az isztambuli brit nagykövet, Lord Elgin. A templom 96 frízlapjából 56 a British Múzeumba került, amely azóta sem hajlandó visszaadni azokat Athénnak.
Először a brit alsóházban merült fel 1816-ban, hogy vissza kell szolgáltatni Athénnak az elszállított kincseket. A görög illetékesek 1833 óta keresik a visszaszerzés módját az angoloknál. Legutóbb többezres élőláncos tüntetésen követelték az athéni Akropolisz lábánál a Parthenon márványfrízeit.
A görög kulturális kormányzat az Elgin-márványok mellett egyébként mintegy száz antik és bizánci alkotás visszaszolgáltatását követeli brit, amerikai, svájci és más múzeumoktól, alapítványoktól.
